Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttműködésének feltételei egy villamosenergia-rendszerben
2021/1. lapszám | Szerbin Pável | 554 |
A technológiai civilizáció fejlődésével az élet minden területén egyre több villamos árammal működő eszközt használunk, erre jó példa a közlekedés küszöbön álló villamosítása. A COVID-19 pandémia okozta átmeneti visszaesés után a világ villamosenergia-szükséglete az előrejelzések szerint ismét növekedésnek indul [1]. Ez a változás egybeesik olyan politikai és környezetvédelmi okokból elénk álló új kihívásokkal, mint a klímavédelem és a zéró kibocsátású gazdaság megteremtése. Egyre sürgetőbben merül fel annak szükségessége, hogy a növekvő villamosenergia-igényeket kis kibocsátású energiaforrásokból fedezzük, megbízhatóan, megfizethetően, biztonságosan, és lehetőleg fenntartható módon.
A jelenleg rendelkezésre álló ilyen energiaforrásaink a megújulók és az atomenergia. Sok zöld és civil szervezet, valamint egyes politikusok szerint azonban a két energiaforrás alkalmazása egy rendszerben lehetetlen, vagy legalábbis hátráltatják egymás fejlődését. Ennek a nézetnek egy szélsőséges formája a zöld energetikai messianizmus, amelynek hirdetői szerint a megújulók minden gondunkat megoldják majd, nincs szükség sem fosszilis, sem atomenergiára. A dolgozatban megkíséreltem összehasonlítani a különböző energiaforrások tulajdonságait, rendszerbe illeszthetőségüket, gazdaságosságukat. Az eredmények azt mutatják, hogy a megújulók és az atomenergia mesterséges szembeállítása indokolatlan, inkább együttes alkalmazásukkal lehetne sikeresen elérni energiastratégiai és klímapolitikai céljainkat.
Az új Nemzeti Energia Stratégia (NES) tervezete szerint [2] 2040- re a hazai villamosenergia-igény kielégítésére a magyar rendszerben körülbelül 6000 MW-ot megközelítő saját rendelkezésű, folyamatosan üzemeltethető erőművi kapacitás működésére lesz szükség. A jelenlegi elképzelések szerint ezt atomerőművekkel és megújuló energiaforrásokkal, utóbbiakon belül főként napenergiával fogjuk fedezni. Ez a törekvés összhangban van az EU energiapolitikájával és a klímavédelemmel, hiszen mind az atomenergia, mind a megújulók klímasemleges energiatechnológiák, mert nem, vagy csak igen kis mennyiségben bocsátanak ki üvegházgázokat. Ezt mutatja az ENSZ klímavédelmi kormányközi testületének (IPCC) ábrája is (1. ábra) [3]. Ebből látható, hogy az atomerőművek teljes életciklus alatti szén-dioxid-kibocsátása a megújuló energiaforrások kibocsátásának nagyságrendjébe esik.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
