Hírek
Újra termelhet az Oroszlányi Erőmű
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 68
Kilenc év szünet után 2024-től újra villamosenergia-termelés kezdődik Bokod határában, az Oroszlányi Erőműben.
Ismét csúcsot döntöttek a naperőművek
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 57
2023. február 21-én a déli órákban a hazai telepítésű, ipari méretű (50 kWnál nagyobb teljesítőképességű) naperőművek együttes teljesítménye több, mint 5 órán keresztül meghaladta a 2000 MW-ot.
Az EU Bizottság javaslata és konzultáció a villamosenergia-piac szerkezetének átalakításáról
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 57
A 2022. év folyamán a villamosenergiaárak jóval magasabbak voltak, mint az elmúlt évtizedekben, ami súlyos hatást gyakorolt az uniós háztartásokra és a tagállamok gazdaságára. Az árak 2021 nyarán kezdtek gyorsan emelkedni, amikor Oroszország csökkentette az Európába irányuló szállításait, és a világgazdaság a COVID-19 korlátozások enyhítését követően elindult felfelé. Oroszország ezt követő ukrajnai inváziója az EU-ba irányuló gázszállítások további csökkentéséhez és a földgázellátás zavarainak fokozódásához vezetett, ami tovább emelte az energiaárakat.
Energiaügyi Minisztérium létesült
Személyi változások az energiaiparban
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 49
magyar kormány döntése értelmében 2022. december 1-jével létrejött az Energiaügyi Minisztérium, amelyet Lantos Csaba irányít.
Olvasónktól érkezett – Helyreigazítás
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 56
A Magyar Energetika 2022. évi 4. számában „Az energetika jövője az IEA szerint – World Energy Outlook 2022” címmel megjelent hírünkben sajnálatos módon néhány adat hibásan jelent meg, amire tisztelt olvasónk, Wiegand Győző, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület tiszteletbeli elnöke hívta fel a figyelmünket.
Az energetikai technológiák kilátásairól
IEA Energy Technology Perspectives – 2023
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 62
Január közepén tette közzé a Nemzetközi Energia Ügynökség1 az energetikai technológiák fejlődéséről szóló új jelentését. Az alábbiakban e dokumentum alapján ismertetjük az IEA főbb megállapításait és következtetéseit.
A megújulás, mint a jövő záloga
Változások a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karán
2023/1. lapszám | Prof. dr. Mucsi Gábor, dékán | 64
A Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara hazánk egyetlen bányászattal foglalkozó felsőoktatási intézménye. Hagyományos feladata, hogy oktatói és kutatói hozzájáruljanak a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás hosszú távú biztosításához a szilárd, folyékony és gáznemű nyersanyagok vonatkozásában, bővítsék, fejlesszék, rendszerezzék a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteket, és lokális, valamint regionális szinten elősegítsék a gyakorlati alkalmazások megismerését.
Az EU Bizottságának javaslatai a megújuló hidrogénre vonatkozó szabályokról
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 69
Az EU Bizottság 2023. február 13-án tette közzé javaslatát, amelyben részletes szabályokat javasol annak meghatározására, hogy mi minősül megújuló hidrogénnek az EU-ban [1]. A javaslat a hidrogénre vonatkozó széles körű uniós szabályozási keret részét képezi, amely magában foglalja az energiainfrastruktúra-beruházásokat és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, valamint a megújuló hidrogénre vonatkozó jogalkotási célokat az ipari és a közlekedési ágazatban. Célja, hogy biztosítsa, hogy minden nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot (az RFNBO1-kat) megújuló villamos energiából állítsanak elő. Emellett szabályozási biztonságot nyújt a beruházók számára, miután az EU célja, hogy a REPowerEU tervvel összhangban elérje a 10 millió tonna EU-n belüli megújulóhidrogéntermelést és 10 millió tonna megújuló hidrogént importáljon.
Lengyel szélerőművi tervek
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 97
Wojciech Dabrowski, a Polska Grupa Energetyczna S. A. (PGE) igazgatóságának elnöke egy interjúban részletesen kifejtette, hogyan tervezi Lengyelország fejleszteni szélerőművi kapacitását, hogy ezen a módon is hozzájáruljon az ország energiafüggőségének csökkentéséhez.
Az IEA szénjelentése
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 316
2020-ban a szén iránti kereslet jelentősen visszaesett az északi féltekén tapasztalt enyhe tél, az alacsony földgázárak és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésének erőteljes növekedése miatt. Amikor a Covid-19 járvány okozta válság eszkalálódásával a villamos energia iránti kereslet és a földgázárak egyaránt csökkentek, ennek következményei a széntüzelésű villamosenergia-termelést sújtották leginkább. A csökkenő ipari tevékenység – bár korlátozott módon – ugyancsak érintette a szénigényt.
Paks II engedélyezési eljárásának újabb szakasza
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 108
Az Országos Atomenergia Hivatal 2022. augusztus 25-én kelt határozatával pontosan meghatározott EOV koordinátákkal körülhatárolt területre vonatkozóan létesítési engedélyt adott a paksi telephelyen létesítendő két új (5. és 6. sz.) atomerőművi blokkra.
Európa felkészül az energiaválságra?
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 343
Európa változatlanul és folyamatosan azon igyekszik, hogy megfékezze a fenyegető energiaválságot, amely a helyzet súlyosbodása esetén áramszünetekhez, gyárak bezárásához és – ezek következményeképpen – mély recesszióhoz vezethet.
Miniszteri biztosok felelnek a Mátrai Erőmű és a lignit-, valamint a barnakőszén-kitermelés újjáélesztéséért
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 95
A hazai energiaellátás biztonsága érdekében Palkovics László technológiai és ipari miniszter biztosokat nevezett ki.
Európa zöldítési kísérletéről
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 353
A The Global Warming Policy Foundation 2022. július 11-én hozta nyilvánosságra az „Európa zöld kísérlete: Egyoldalú klímapolitika: költséges hiba” című tanulmányt, amelynek szerzője John Constable az alapítvány akadémiai tanácsadó testületének energetikai szakértője. A csaknem százoldalas tanulmány alábbi összefoglalójában olvasóink alighanem számos, vitára okot adó megállapítással találkozhatnak.
Tatai-Szabó Miklós: Gépipari táblázatok
Könyvismertetés
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 180
Az energetika, a gépészet és a mérnöki, műszaki feladatok magas szintű ellátása egyre több társadalomtudományi (jogi, pénzügyi) ismeretet igényel. Talán kevés kézzelfoghatóbb vetülete van ennek, mint a különféle szabványok területe, ezt ugyanis a műszaki paraméterek, a jogi-szabályozási megfelelőség és a gazdaságosság megfontolásainak keresztmetszete jelöli ki. A Gépipari táblázatok elsősorban mérnöki kézikönyv, azonban mindenkinek hasznos: 400 oldalon foglalja össze a szakterület alapvető tudnivalóit elsősorban a gépelemek és az anyagismeret területén, ám mindez kiegészül a műszaki fizika és mechanika, valamint az általános gépészeti előírások területeit feldolgozó fejezetekkel.
A háztartási energiaárak alakulása 2021 második félévében
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 299
Az Európai Unió tagállamaiban 2021 második felében a háztartási villamosenergia- árak átlagos értéke a korábbi időszakok változásához képest meredeken, 23,7 EUR/100 kWh-ra emelkedett. 2020 azonos időszakában ez az érték 21,3 EUR/100 kWh volt (2008-ban 16,8). Az átlagos gázárak 7,0 EUR/100 kWh-ról 7,8 EUR/100 kWhra nőttek (A 2008-as érték 6,7 EUR/100 kWh). A közelmúltban a villamos energia és a gáz nagykereskedelmi ára is jelentősen emelkedett az unióban. Az áremelkedést elsősorban a termelési és az ellátási költségek növekedése okozta.
A hidrogén szállításáról
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 324
Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy célszerű, mi több, szükségszerű lenne az importált földgáz (és olaj) helyett olyan energiahordozókra áttérni, amelyek beszerzése az említettekénél lényegesen kisebb politikai és ellátásbiztonsági kockázattal jár. Ugyancsak sokat hallunk mostanában arról is, hogy megoldást kellene találni a (villamos) energia (jóval) nagyobb léptékű tárolására, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások segítségével előállított villamos energiát ne kelljen real-time módon „elfogyasztani”, hanem tartalékolhassuk olyan időszakokra, amikor a megújulók termelése ellehetetlenül.
Egyes fémek szerepe az energiaátmenetben
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 199
Az OECD/IEA nemrég közölt jelentése jelentős terjedelemben tárgyalja azokat az ún. kritikus ásványokat, amelyek kiemelkedően fontos szerepet játszanak a jelenleg világszerte sürgetett energetikai átmenetben. Ezek az ásványok az alapanyagai azoknak az anyagoknak (elsősorban fémekről van szó), amelyek az új, tiszta energetikai technológiák megvalósítása során egyre érzékelhetőbben válnak kritikus jelentőségűvé.
Elégtelen lenne a német megújuló kapacitás?
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 212
Az Energy Watch Group független, Berlinben székelő, nonprofit agytröszt (think-tank), amelynek célja a megújuló energiával és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos politikai fellépés felgyorsítása, tudományos igényű elemzések készítése, szakpolitikai tanácsadás és párbeszéd révén. A jelenlegi politikai helyzetben talán nem teljesen felesleges a korábban gyakran bírált „Energiewende” további eszkalációját sürgető elemzésük rövid bemutatása, amely az érdeklődők körében minden bizonnyal szakmai vitákra is okot adhat.
Rátky Miklós – Tóth Máté: A magyar energiaszektor tanulságai
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 176
Két kiváló jogász, csaknem 300 oldal terjedelemben kísérelte meg összefoglalni a magyar energiaágazat szabályozásának alakulását, szükségszerű és néha ötletszerű, indokolt és idővel indokolatlannak minősített változásait, trendjeit a rendszerváltoztatástól egészen napjainkig.
A (hazai) energetika jövőjéről
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 293
Csak dicsérni lehet a G7 portál kezdeményezését, amelynek keretében még február elején – tehát az ukrajnai orosz inváziót megelőzően – útnak indította a „G7 Holnap – energia” cikksorozatát. Az energetika szakértői fejtik ki ennek keretében a véleményüket arról, hogyan képzelik el a hazai jövőképet, a később megszólalók részben már annak ismeretében, hogy a határainktól nem túl messze folyó fegyveres konfliktus nem csekély mértékben megváltoztatta a helyzetet.
Az orosz-ukrán háború hatása az olajpiac alakulására – IEA
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 228
A Nemzetközi Energia Ügynökség májusi olajpiaci jelentése szerint megfelelő és összehangolt intézkedésekre van szükség az orosz nyersolaj globális helyettesítésében.
Az IEA az európai energiafüggésről és a lehetséges intézkedésekről
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 296
A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzése tíz olyan, elvben azonnali intézkedést javasol, amelyek csökkenthetik az orosz gáztól való függőséget, miközben rövid távon fokoznák az uniós gázhálózat rugalmas alkalmazkodóképességét és csökkentenék a kiszolgáltatott fogyasztók nehézségeit.
EU – Irány az 55%!
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 154
Bizonyára sokan hallottak az Európai Unió „Fit for 55” címet viselő intézkedéscsomagjáról (magyar nyelvű közleményekben leggyakrabban az „Irány az 55%!” néven emlegetik), amelynek keretében az EU felülvizsgálja az éghajlatváltozással, az energetikával és a közlekedéspolitikával kapcsolatos jogszabályait. A cél, hogy az előírásokat összhangba hozzák a 2030-ra és 2050- re vonatkozó – alapvetően éghajlatpolitikai – célkitűzésekkel. Az 55-ös szám arra utal, hogy az Unió önmaga, illetve tagállamai számára kötelező jelleggel írta elő, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Európa és a földgáz viszonyáról
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 429
Az Oroszország és a NATO-országok közötti viszony korábban elképzelhetetlen mértékű megromlása okán feltétlenül mérlegelni kell, hogy a február 24-én az orosz csapatoknak Ukrajnába történt bevonulását követően kezdődött háború alakulása milyen nehézségekhez vezethet Európa energiaellátása szempontjából. Közismert, hogy évek óta Oroszország biztosítja az európai földgáz közel felét.
Szén 2021
Az IEA elemzése és előrejelzése
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 222
Januárban látott napvilágot a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése, amely a szénnel kapcsolatos világpiaci tendenciákat elemzi és kísérletet tesz a világjárvány hatásait is figyelembe vevő rövid távú előrejelzésre is.
Az EU ún. Taxonómia rendeletéről
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 152
Az atomenergia és a földgáz beillesztése az EU ún. Taxonómia rendeletébe meglehetősen heves vitákat váltott és vált ki az érdekeltek körében – és nyugodtan mondhatjuk: csaknem minden tagállam érdekelt, csak éppen nem egyformán. Az EU Bizottság nemrég napvilágot látott módosítási javaslata – ha azt az Európai Parlament a következő hónapokban elfogadja – nagyon megnehezítheti a módosítást ellenző országok számára, hogy vétót emelhessenek ellene. Ehhez nagyjából kétharmados többségre lenne szükség a Tanácsban.
A hidrogén geopolitikai jelentősége az energiaátmenetben
Az IRENA elemzése
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 191
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) részletes elemzést tett közzé az egyre gyakrabban emlegetett hidrogén energetikai jövőképéről, ami a hazai hidrogénstartégiára is befolyással lehet. A jelentés elsősorban a geopolitikai hatásokra összpontosít. Az alábbiakban ennek főbb megállapításait ismertetjük.
Dr. Emhő László
1940–2021
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 143
Dr. Emhő László 1964-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ott is doktorált 1982- ben. 1964-től hazai tervezőirodákban dolgozott. 1971-től a Lehel Hűtőgépgyárban, később Győrben klímarendszer-tervezéssel foglalkozott. 1979-től a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát főenergetikusa volt. 1985-től a Szellőző Művek tervezési- vállalkozási főmérnökeként dolgozott, eközben az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet szakértőjeként a két Phobos Mars űrszonda hűtés-fűtési rendszerének tervezője volt.
Gazdag szakmai program a CONSTRUMA-n
2022. február 26. | támogatott cikk | 221
Két év kihagyás után az idén tavasszal végre ismét fizikai valójában is várja a látogat a dupla jubileumot ünneplő kiállítási csokor, a 40. CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás és a 10. OTTHONDesign Otthonteremtési szakkiállítás április 6-10. között. Az áprilisi kiállítási csokor pavilonjai folyamatosan telítődnek, lassan összeáll a teljes szakmai kísérőprogram is. Minden adott lesz egy régóta várt, nagyszabású építőipari – belsőépítészeti szakmai találkozóra a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.
A földgáz- és a villamosenergia-piac helyzetéről
2021/4. lapszám | Magyar Energetika | 201
Az európai gázárak meredek emelkedését a kereslet erőteljes élénkülése és a vártnál szűkebb kínálat, valamint számos, időjárással kapcsolatos tényező együttesen eredményezte. Ezek közé tartozik a különösen hideg és hosszú fűtési szezon tavaly télen Európában, és a szélenergia szokásosnál alacsonyabb rendelkezésre állása az elmúlt hetekben.
A kapcsolt energiatermelés a karbonsemleges energetika alappillére
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság, XXIV. éves konferenciája
2021/4. lapszám | Balogh Zoltán | 233
Amikor a 2020-as évi hagyományos konferenciánkat a COVID-19 miatt át kellett terelnünk az online térbe, még reménykedtünk, hogy 2021 tavaszán már hagyományos konferenciát tarthatunk. Azután ahogy elkezdődött az év, a harmadik hullám elmosta a tavaszt és egyben a jelenléti konferencia lehetőségét is. Ezért, látva az őszi helyzet bizonytalanságát, úgy döntöttünk, idén októberben is online felületen szervezzük meg a konferenciát, így biztosítva tagjaink számára, hogy bár a személyes találkozásra nincs lehetőség, de az előadóink magas színvonalú előadásai eljuthatnak hozzájuk.
XXV. Magyar Energia Szimpózium
2021/4. lapszám | Béres Adrienn Judit, Bíró Annamária, Burján Bernadett, Pálfi Zalán, Tóth Délia | 492
2021. október 7-én az MVM Zrt. Szentendrei úti székházának Jedlik Ányos termében rendezte meg a Magyar Energetikai Társaság a jubileumi, XXV. Magyar Energia Szimpóziumot. Az esemény társrendezői között köszönthettük az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet és a Rákóczi Szövetséget is. A rendezvény hagyományosan a Kárpát- medencei magyar szakemberek (mérnökök, közgazdászok, jogászok, vállalkozók) találkozója.
A G7 a nettó zéró kibocsátású villamosenergia-szektor megvalósításáért
2021/4. lapszám | Magyar Energetika | 237
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) mintegy 100 oldalas új (2021. október 19.) tanulmányban mutatja be, hogyan juthatnak el a legfejlettebb országok (a G-hetek, azaz Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az USA és az Európai Unió) 2050-ig a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátáshoz.
Tenger alatti egyenáramú vezeték
Australia–ASEAN Power Link a legek projektje
2021/4. lapszám | UG | 415
Az Australia-Asia Power Link keretében a világ legnagyobb naperőműve, a leghosszabb tengeralatti nagyfeszültségű egyenáramú vezetéke és a legnagyobb akkumulátortelep létesülne. A tervezett vezeték a mintegy 5,8 millió lakosú Szingapúrt az ausztrál szigetállam északi partján fekvő Darwinnal kötné össze. A mintegy 5000 km hosszúságú vezetékből kb. 4200 km haladna a tenger alatt, ami természetesen világrekord lenne. A projektet két privát befektető vállalat fejleszti.
A földgáz szerepe az Új Nemzeti Energiastratégiában
2021/4. lapszám | Török Miklós | 254
2021. szeptember 29-én tartotta az IIR Magyarország Kft. az éves gázkonferenciáját, a GasCon-2021-et.
Újabb napelempark létesült Magyarországon
2021/4. lapszám | Magyar Energetika | 213
A Veszprém megyei Öskü község határában októberben átadták a 10 MW teljesítményű naperőművet.
COP26 – Globális kezdeményezés a metán kibocsátásának csökkentéséről
2021/4. lapszám | Magyar Energetika | 210
Az éghajlatváltozási világkonferencia (COP26) befejező szakaszában az Európai Unió, az USA és mellettük további 103 ország elkötelezte magát, hogy az 1,5 °C-nál nem nagyobb mértékű globális felmelegedés érdekében mérséklik metánkibocsátásukat. A közösen vállalt és 2030-ig elérendő csökkentés 30%-os lenne a 2020. évi szinthez képest. A kötelezettségvállaláshoz csatlakozott államok a világgazdaság 70%-át, míg a metánkibocsátás csaknem felét reprezentálják.
Új kínai szélturbinák
2021/3. lapszám | Magyar Energetika | 236
2021 májusában jelentette be a MingYang Smart Energy kínai szélturbinagyártó cég, hogy megkezdi az első úszó tengeri szélturbinájának gyártását.
Csom Gyula 1932–2021
2021/3. lapszám | Magyar Energetika | 312
Életének 89. évében elhunyt Csom Gyula professor emeritus, az atomenergetikai oktatás kiemelkedő képviselője.
Kiemelkedő olaj- és gázipari diplomadolgozatok
2021/3. lapszám | Magyar Energetika | 232
Az 1992-ben alapított Szénhidrogénipari Mérnökképzésért Alapítvány 2010-ben hozta létre diplomamunka díját az olaj- és gázipari tématerületeken készült, kiemelkedő szakmai teljesítményt bemutató dolgozatok elismerésére. A Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézetében 2021. június 8-án és 9-én megtartott olaj- és gázmérnök szakos, illetve specializációs záróvizsgák eredményei alapján az alapítvány kuratóriuma díjakat ítélt oda a frissen végzett mérnököknek.
100 MW-os napelempark Kaposváron
2021/3. lapszám | Magyar Energetika | 277
Május végén kezdte meg működését Közép-Európa legnagyobb naperőműve Kaposváron.
Gáz-ügyek
2021/3. lapszám | Magyar Energetika | 242
A nyár folyamán jelentősen emelkedtek az európai földgázpiaci árak a megnövekedett kereslet és szűkös kínálattal jellemezhető piaci helyzet miatt. Az árak július végén a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF azonnali piacán elérték a 40 EUR/MWh-t és a hazai CEEGEX-en is hasonlóan alakult a folyamat. Az árak a tengerentúlon és Ázsiában is hasonló trendet mutatnak, aminek egyik oka, hogy Kína az erőművi termelése egy részét szénről gázra állítja át.
Energetikus Hallgatók 6. Találkozója
N6.6
2021/3. lapszám | Magyar Energetika | 241
2021. június 25–27. között rendezte meg a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata (MET IT) az immár hagyományossá vált találkozót, amely hosszú idő elteltével az első nem online rendezvényként vált emlékezetessé.
Megújult az energiahatékonysági címke
2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 421
Az EU energiacímkéje széles körben ismert kelléke a háztartási termékeknek, például a villanykörtéknek, televízióknak vagy mosógépeknek, hűtőszekrényeknek, amely több mint 25 éve segíti a fogyasztókat abban, hogy megalapozott vásárlási döntéseket hozzanak.
Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomása
2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 361
2021. április 29-én átadták hazánk első mobil hidrogéntöltő-állomását Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.
Hidrogén – Fehér Könyv
2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 748
2021. június 4-én, jóval lapzártánk után mutatták be az érdeklődőknek a hidrogén-technológiai Fehér Könyvet a budapesti Info Parkban, a Természettudományi Kutatóközpont székházában. Az alábbiakban a több, mint 300 oldalas dokumentumból közlünk összefoglalót Mayer Zoltánnak, a Magyar Hidrogén- és Tüzelőanyagcella Egyesület titkárának hozzájárulásával és segítségével.
A szén-dioxid viselkedése az óceánok vizében
2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 347
A híres amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology kutatói olyan bizonytalanságra leltek a szén-dioxid elnyelődésével kapcsolatban, amelynek alapján a korábbi becsléseket akár módosítani lesz célszerű. Az óceánok ún. biológiai szivattyúja, amely a CO2 elnyeléséért felelős, meglehet nem pontosan úgy működik, ahogyan a korábban alkotott modellekben azt feltételezték. Természetesen nem a folyamatot magát kérdőjelezték meg, csupán annak mértékével kapcsolatban jelezték, hogy a számítások hibája nagyobb lehet, mint azt a korábbi számítások során feltételezték. Ez a körülmény – ha bebizonyosodik – időben akár évekkel eltolhatja vagy előrehozhatja azt a határidőt, ameddig az emberiségnek meg kellene állítania a kibocsátások növekedését ahhoz, hogy a „közepes globális hőmérséklet” legfeljebb 1,5 ºC-kal emelkedjék.
Hogyan válhat a világ energiaipara nettó zéró kibocsátásúvá 2050-re?
2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 467
Az energiaszektor ma az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy háromnegyedéért felelős, ezért szerepe kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak elhárításában, amely talán a legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek története során szembe kell néznie.
A pandémia hatása az európai villamosenergia-ágazatra
2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 276
A CEER¹ (Council of European Energy Regulators), az Európai Energetikai Szabályozó Hatóságok Tanácsa márciusban tette közzé azt a jelentését, amely első ízben vizsgálta a Covid-19 világjárvány hatását a villamosenergia-szektorra. Vizsgálták a pandémia hatását a villamosenergia-piacra és a villamos társaságokra is.
Magyar hűtőrendszer egy kínai erőműben
2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 331
Az ENEXIO Hungary Zrt. a rendszerváltás előtt világhírnévre szert tett Energiagazdálkodási Intézet (az EGI 1948-ban jött létre és a Heller-Forgó erőművi száraz hűtőrendszer a legfontosabb „védjegye”) utódja. A társaságot az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a cég két kínai leányvállalatával együtt vásárolta meg 2020-ban.
Sikeres az új METÁR tender
2021/1. lapszám | Magyar Energetika | 299
A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv célkitűzéseinek megfelelően a kormány kiemelt célja az olcsó és tiszta energiaellátás biztosítása a magyar családok számára. A 2020 nyarán második alkalommal meghirdetett METÁR-tender kiírására több mint ötszörös volt a túljelentkezés, a pályázók 2145 GWh-ra igényeltek támogatást. A beérkező ajánlatok közül 36 pályázat nyert, összesen 343 GWh-ra osztottak ki támogatást.
Egy erőmű tragikomédiája
Olvasóink olvasták – és megosztották velünk
2021/1. lapszám | Magyar Energetika | 653
Egyik kedves olvasónk az interneten böngészve talált egy olyan, német nyelven és szinte szépirodalmi stílusban közzétett esszét, amely meglehetősen szorosan kapcsolódik azokhoz a témákhoz, amelyekkel mostanában elsősorban a hírek között szoktunk foglalkozni.
Online konferenciák a GTTSZ szervezésében
2021/1. lapszám | Dr. Horn János | 278
A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Energiatagozata a közelmúltban két online konferenciát tartott.
Fogyasztási rekord 2021. február 11-én
2021/1. lapszám | Magyar Energetika | 275
A MAVIR Zrt. adatai szerint február 11-én, csütörtökön megdőlt Magyarország villamosenergia-fogyasztási rekordja. 17:45 és 18:00 között az országos rendszerterhelés 7119 MW-ra emelkedett.
Rendszerbomlás január 8-án
2021/1. lapszám | Magyar Energetika | 386
2021. január 8-án, közép-európai idő szerint 14:05-kor a kontinentális Európa szinkronzónája két részre bomlott, miután nagyon rövid idő alatt számos átviteli hálózati elem meghibásodott. Az ENTSO-E január 26-ai tájékoztatása szerint a rendszerbomlást előidéző első esemény egy 400 kV-os gyűjtősíncsatoló (busbar coupler) túláramvédelmének működése volt 14:04:25-kor a horvátországi Ernestinovo alállomásban. Ennek következtében két gyűjtősín lekapcsolódott és ezzel megszakadt a kapcsolat az észak-nyugati és a dél-keleti területek között.
A Magyar Energetikai Társaság tisztújító közgyűlése
2021/1. lapszám | Magyar Energetika | 340
A Magyar Energetikai Társaság (MET) 2021. január 25-én online módon tartotta meg a járványhelyzet miatt többször elhalasztott tisztújító közgyűlését.
Szélenergia a 21. században – és Magyarországon
2021/1. lapszám | Magyar Energetika | 360
A fenti címmel jelent meg 2020 novemberében a 60 oldalas kötet, amely mintegy 100, többségében referált tudományos értekezés megállapításaira támaszkodva mutatja be a szélenergiával kapcsolatos legfrissebb ismereteket.
EU-Taxonomy – Hogy is van ez?
A lengyel álláspont
2021/1. lapszám | Magyar Energetika | 506
A PGE csoport Lengyelország legnagyobb energetikai vállalata. Az Európai Unió dekarbonizációs törekvéseinek megfelelni óhajtva 2030-ig a megújulókból származó energiatermelés 50%-os részesedésével és a CO2-kibocsátás 85%-os csökkentésével számol. 2050-re nettó zérus CO2-kibocsátást tervez. Pawel Strączyński, a PGE pénzügyekért felelős alelnöke az EU fenntartható befektetéseket szabályozó ún. taxonómiai rendeletét [1] – amely voltaképpen a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját létrehozó osztályozási rendszer – elemezve arra figyelmeztet, hogy nem lenne helyes, ha a földgáz (a szén-dioxid-kibocsátás miatt) és a nukleáris energia (a biztonsági és környezetvédelmi aggályok miatt) kimaradna a támogatandók sorából. Azzal érvel, hogy azok az országok, amelyekben a villamos energia jelentős részét jelenleg széntüzelésű erőművekben termelik, rövid- és középtávon aligha nélkülözhetik ezt a két energiahordozót. Javasolja, hogy előbb a támogatásra jogosult technológiákról folytassanak mélyreható és részletes vitákat, és csak azután véglegesítsék azokat a tervezeteket, amelyek a részletkérdéseket hivatottak szabályozni.
Az MVM Csoport megvásárolja a cseh innogy-t
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 299
Az MVM és az E.on 2020 júliusában írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében az MVM megvásárolja az innogy Ceská Republika (iCR) 100%-os tulajdoni részesedését. Októberben az Európai Bizottság is jóváhagyta az ügyletet.
Jelen és jövő a kapcsolt energiatermelésben
Magyar Kapcsolt Energia Társaság, XXIII. éves konferencia
2020/4. lapszám | Balogh Zoltán | 392
Különleges és izgalmas eseményen vagyunk túl. Amikor 2020 márciusában a járványügyi veszélyhelyzet miatt elhalasztottuk a konferenciát, még derűlátóan tekintettünk a következő hónapokra, és bíztunk abban, hogy ősszel a konferenciát meg tudjuk tartani. Augusztusban azonban egyre aggasztóbb hírekkel szembesültünk, és az előrejelzések sem voltak bíztatóak, így fájó szívvel úgy döntöttünk, hogy 2020-ban nem rendezzük meg a hagyományos kétnapos konferenciánkat. Az MKET elnöksége ugyanakkor ebben a megváltozott helyzetben is fontosnak tartotta, hogy az energiaszektor aktuális információi eljussanak tagjainkhoz és partnereinkhez, hiszen tudtuk, hogy ez mindannyiunk számára jelentős hozzáadott értékkel bír. Ez a törekvés hívta életre a rendhagyó, online MKET konferenciát, amelyre 2020. október 14-én került sor. És bár az online tér nem fogható a személyes találkozáshoz, nem is helyettesítheti azt, úgy látjuk, hogy a jövőben mindenképpen helye lehet az MKET és tagjai, partnerei közötti kommunikációban; elsősorban a szakmai munka során, workshopok, vagy akár érdekegyeztető megbeszélések formájában .
Magyar Energia Szimpózium 2020
2020/4. lapszám | Béres Adrienn, Béres Krisztián, Bíró Annamária, Burján Bernadett, Eke Balázs, Hruska Olivér, Ignácz Réka, Lőcsei Virág, Molnár Anna, Rádi Róbert Dániel, Schermann Patrik, Szekeres Péter, Szondy Borbála, Tóth Délia | 394
2020. szeptember 3-án immár 24. alkalommal szerveztük meg a Magyar Energetikai Társaság éves konferenciáját. A Magyar Energia Szimpózium idén különösen fontos és újszerű esemény volt, hiszen a szervező, a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata (MET IT) megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte, valamint idén először az online térben valósult meg a program. A konferencia témája ehhez igazodva az új kihívásokra és innovációkra, valamint az ifjúság energetikában betöltött szerepére összpontosított.
Dr. Halzl József
1933–2020
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 308
November 13-án, nyolcvanhetedik életévében elhunyt dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar Energetikai Társaság alapító tagja, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója.
A második METÁR-tender sikere
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 305
Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány nem csökkentette a befektetői hajlandóságot, miután a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalhoz (MEKH) beérkezett pályázatok meghaladták a meghirdetett energiamennyiség ötszörösét.
A Nemzetközi Energia Ügynökség a megújulókról
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 385
November elején látott napvilágot a Nemzetközi Energia Ügynökség elemző tanulmánya a megújuló energiaforrások helyzetéről és rövid távú jövőképéről.
A Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének nemzetközi elismerése
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 343
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete a világon hetedikként nyerte el a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karral közösen indított nukleáristechnológia-menedzsment szakirányú továbbképzésének NAÜ-tanúsítványát. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) tanúsítványa igazolja, hogy a szak összhangban van az ügynökség ajánlásaival és elvárásaival. Ezzel a Műegyetem az International Nuclear Management Academy teljes jogú tagjává vált.
Atomerőművekről – zöld szemüvegen át
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 320
A Mycle Schneider Consulting immár évek óta jelentkezik nagy terjedelmű, az egész világra kiterjedő felmérésével, amelyben általánosan és az egyes érintett, atomerőművel rendelkező országok helyzetével részletesen is foglalkozik. Az alábbiakban a 360 oldalas tanulmány összefoglalójából merítettünk, olvasóinkra bízva annak megítélését, hogy mennyire tűnnek tárgyilagosnak a levont következtetéseik.
Az okoshálózatok demokratizálják az energiaellátást
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 309
Az okoshálózatokról elmélkedő szerző rövid dolgozata szerint nem kizárt, hogy paradigmaváltásnak vagyunk tanúi az energia ellátás terén. Az energiaellátás biztonságának fenntartása – úgy tűnik – egyre inkább decentralizált feladattá válik. A villamosenergia-fogyasztók egyre nagyobb számban válnak termelővé is (az angol szóhasználatban „prosumer"-eknek is nevezik őket), akik megújuló energiaforrásokból (főképp napenergiából) termelnek villamos energiát és azt egyre okosabban és hatékonyabban használják fel.
Németországban 2021-től a tüzelőanyag-forgalmazók is fizetnek a kibocsátásukért
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 388
A Bundestag, a német parlament alsóháza októberben új normaszöveget fogadott el, amelynek értelmében Németországban 2021-től kezdve a közlekedési ágazatban és az épületfűtésben felhasznált tüzelőanyagok elégetéséből származó minden tonna szén-dioxid-kibocsátás után 25 EUR-t kell fizetni. A tanúsítvány ( országos kibocsátási egység) árát 2025-re 55 euróra emelik, majd 2026-tól az árveréseken dől el az áruk, amely legfeljebb 65 EUR/t lehet. Az üzemanyag- {benzin, dízel, fűtőolaj) és gázértékesítéssel foglalkozó vállalatoknak 2021-től kibocsátási jogokat kell vásárolniuk, aminek eredményeképpen a benzin ára 2021-ben literenként várhatóan 7, a gázolaj ára 8 cEUR-tel, a gáz ára pedig 0,6 cEUR/kWh-val emelkedik.
Európai Bizottság – Regionális épületenergia-hatékonysági stratégia
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 286
Az Európai Bizottság októberben hozta nyilvánosságra az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló felújítási stratégiáját (Renovation Wave Strategy), amelynek célja, hogy a következő évtizedben legalább megkétszerezze a felújítások arányát, és biztosítsa, hogy azok nagyobb energia- és erőforrás- hatékonyságot eredményezzenek.
Régi új elnök az Energiahivatal élén
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 688
Miután dr. Dorkota Lajosnak, a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal elnökének kinevezési időtartama lejárt, és elnöki jogviszonya ezzel megszűnt, a miniszterelnök 2020. július 13-i hatállyal Horváth Péter Jánost nevezte ki a MEKH elnökévé.
Drobni László 1931–2020
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 394
Elhunyt Drobni László gépészmérnök, az EGART- HŐTERV-EGI kiemelkedő tervezőmérnöke, a Magyar Energetikai Társaság alapító tagja.
Leszereli az EDF a skóciai grafitmoderátoros atomerőművét
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 451
Az Electricité de France döntése értelmében a Skócia nyugati partjainál, az Ayrshire megyei Ardrossanban lévő 960 MW teljesítőképességű Hunterston B atomerőművet legkésőbb 2022 januárjában leállítják és leszerelik.
A koronavírus és az energiaigények alakulása
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 379
Az év eleje óta tartó Covid-19 világjárvány jelentős hatást gyakorol az energiarendszerekre, ami elsősorban a korábban növekvő tendenciát mutató globális energiafogyasztás visszaesésében nyilvánul meg. Az Enerdata alább bemutatott előrejelzései az Európai Bizottságnak az európai országok GDP-jének változására vonatkozó, 2020 júliusában készült becslései, valamint az OECD-nek a nem európai tagországokra készült 2020. júniusi és az IMF ugyancsak júniusi számításai (nem OECD országok) alapján készültek.
A légkör szén-dioxid-tartalmának alakulása járvány idején
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 520
A Covid-19 járvány a világgazdaságban a második világháború óta a legnagyobb visszaesést okozta, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint éves szinten legalább 8-10%-kal mérsékelte a légkörbe kibocsátott antropogén forrású CO2 mennyiségét. Érdemesnek tűnik ebből adódóan összevetni, hogyan alakult eközben a légkörben a CO2 koncentrációja. Természetesnek tűnik, hogy ehhez olyan mérési adatokat vegyünk figyelembe, amelyeket a tudományos közélet is elfogad és elemzéseiben hivatkozási alapként használ.
Klímaügyi egyeztetés-sorozat
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 350
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év elején egyeztetés-sorozatot indított a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása érdekében.
A kibocsátási egységek árának stabilitásáról – Kaliforniában
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 345
Tanulságos lehet az Európai Unióban is működő, de rendszeres jogszabályi korrekciókkal terhelt ETS szempontjából, hogy a kaliforniai kibocsátás-kereskedelmi rendszert is megrázta, hogy májusban a vártnál jóval nagyobb mértékben estek az aukciós árak.
Tovább késik a finn atomerőmű üzembehelyezése
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 397
A Teollisuuden Voima Oyj (TVO) finn társaság ismételten, a legutóbbi hírek szerint 2022 februárjára halasztotta az Eurajokiban, Finnország nyugati részén található 1650 MW-os Olkiluoto-3 atomerőmű-projekt üzembe helyezését.
A magyar gázipar konferenciája „COVID köntösben”
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 333
Az idei évben sorra maradtak el azok a meghatározó szakmai rendezvények és konferenciák, amelyek a szakemberek naprakész tájékoztatását, az információk cseréjét lettek volna hivatottak szolgálni. Ezt történt a DUNAGÁZ Zrt. által szervezett konferenciával is, amelynek huszonnyolcadik rendezvényét kétszer is elhalasztották a szervezők. A társaság végül online mikrokonferencia formájában rendezte meg az eseményt 2020. szeptember 9-én, amelyre közel 80 szakember regisztrált.
Megnövelik a Mohovce-i atomerőmű blokkjainak teljesítőképességét
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 383
Augusztus közepén jelentették be, hogy megkezdődik a Mohovce-i atomerőmű (Szlovákia) modernizációs projektje, amelynek keretében az 1. és 2. sz. eredetileg 440 MW-os (jelenleg együtt 942 MW teljesítményű) blokk teljesítőképességét további 7%-kal 1000 MW-ra növelik.
Olaj- és gázipari diplomamunka díjak
2020/3. lapszám | Magyar Energetika | 357
A Szénhidrogénipari Mérnökképzésért Alapítvány Kuratóriuma kiemelkedő színvonalú szakdolgozatáért, illetve diplomamunkájáért és a védés során tanúsított felkészültségének elismeréséül díjat adományozott a Miskolci Egyetem négy végzős hallgatójának.
XXI. ENELKO konferencia
2020. szeptember 11. | Magyar Energetika | 395
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) 2020. október 10-én – a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt – online formában szervezi meg a XXI. Energetika–Elektrotechnika (ENELKO) és a XXX. Számítástechnika az Oktatásban (SzámOkt) Multikonferenciát.
A hazai rezsicsökkentési program átfogó hatáselemzése
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 463
Dr. Szép Tekla, a Miskolci Egyetem docense és dr. Weiner Csaba, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa a szerzői annak az (angol nyelvű) hatástanulmánynak, amelynek célja kutatási eredményeik közzététele a cím szerinti témában, és amelyhez az érdeklődők és a tématerület további ismerőinek és kutatóinak hozzászólásait is várják. A tanulmány főbb eredményeit a szerzők foglalták össze lapunk számára.
A Paksi Atomerőmű járványügyi intézkedéseiről
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 399
A FORATOM az európai atomenergia-ipar brüsszeli székhelyű szakmai szövetsége. A szervezet tagsága 15 nemzeti nukleáris szövetségből áll, amelyek közel 3000 céget képviselnek. Pekárik Géza, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a Foratom honlapján megjelent írásában a koronavírus-járvány miatt megváltozott körülményekről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről adott tájékoztatást. Az alábbiakban ennek rövidített változata olvasható.
Dr. Molnár László 1942–2020
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 587
Életének 78. évében váratlanul elhunyt dr. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára, az ETE Stratégiai és Szabályozási Szakosztályának és az Energetikai Tudományos Tanácsának elnöke.
Litvánia fokozatosan szabadítja fel a lakossági villamos energia árát
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 538
A litván parlament – a Seimas – előterjesztést fogadott el az ország villamosenergia-törvényének módosításáról, amely szerint a kiskereskedelmi piacon fokozatosan, 2023-ig szabadítanák fel a lakossági villamos energia árát. Ezzel megszűnnének a szabályozott tarifák ebben a fogyasztói szegmensben is. A többi területen (villamosenergia-átvitel, elosztás, közszolgáltatások) érvényes árakat továbbra is a kormány határozná meg.
KLENEN ’20
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 508
Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 2020. március 11-12-én Visegrádon tartotta a „Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság” éves konferenciáját.
Az előrejelzések szerint legalább 10%-kal csökken az USA nyersolaj-felhasználása 2020-ban
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 396
Az Egyesült Államok információs hivatalának előrejelzése szerint napi 2,2 millió hordóval csökken az USA nyersolajigénye 2020-ban, amely így várhatóan 18,3 millió hordó/nap körül alakul az év végére. Csökken a kitermelés is, amelynek várható értéke 11,7 millió hordó/nap. 2021-re további csökkenést jósolnak (10,9 millió hordó/nap).
A világjárvány várható hatása a 2020. évi energiaigényekre
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 409
Az IEA mintegy ötven oldalas tanulmányban tette közzé előrejelzéseit a világjárványnak az energiaigényekre gyakorolt hatásáról a 2020-as évre. Az ügynökség megítélése szerint ennél hosszabb távú jóslatokba egyelőre nem lenne helyes bocsátkozni.
A napenergia térnyerésével csökkent Magyarország energiafüggősége
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 518
Dr. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára online sajtótájékoztatóján 2020. április 29-én az alábbiakat emelte ki.
A megújuló energiaforrásokon alapuló vidéki távfűtési lehetőségek térbeli elemzése
2020/2. lapszám | Magyar Energetika | 642
Az International Journal of Sustainable Energy Planning and Management 2020. évi 28. számában jelent meg az ELTE TTK Energiaföldrajzi Kutatócsoportja egyik projektjének néhány – nemzetközi érdeklődésre is számot tartó – eredményét összefoglaló angol nyelvű tanulmány. Ennek összefoglalóját a szerzői kollektíva két tagja, dr. Munkácsy Béla és Csontos Csaba küldte meg lapunknak.
Nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt
2020. április 9. | Magyar Energetika | 643
Április 4-én, Csernobil közelében, a lakatlan Volodimirivka település közelében tűz ütött ki, és mintegy húszhektárnyi területre terjedt ki a Kotovszkij erdőgazdaságban. A helyszín közelében mért háttérsugárzási értékek nem haladják meg az ott megengedett szintet. Országos Atomenergia Hivatal szerint a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás.
Olvasói levél
2020/1. lapszám | Makai Zoltán | 573
Örömmel olvastam Stróbl Alajos kollégánk gondolatait lapunk 2019/5. számában. Nagyon tetszik a bevezető, az az őszinte és magával ragadó tömör gondolatsor, amelyből megtudjuk, mi késztette írásra. Nagyon pontosan sorolja fel a kapcsolt energiatermelés előnyeit. Hangsúlyozza, hogy van értelme és hasznos a kapcsolt energiatermelés. Részletesen kifejti a támogatás jelentőségének témakörét és az ármegállapítás fontosságát. Áttekinti Magyarország villamosenergia-ellátását és újra kifejezi sajnálkozását, amiért nem épül új erőmű Magyarországon.
Magyar Energia Szimpózium 2019
2020/1. lapszám | Bereczki Bence, Béres Adrienn, Béres Krisztián, Bíró Annamária, Burján Bernadett, Eke Balázs, Hruska Olivér, Szekeres Péter, Szondy Borbála, Varga Nóra | 1317
A Magyar Energetikai Társaság (MET) új helyszínen, a Magyar Mérnöki Kamara Szerémi úti nagytermében 2019. november 21-én, ezúttal 23. alkalommal rendezte meg éves Kárpát-medencei magyar energetikusok szakmai szimpóziumát. Az idei esemény kiemelt témái a dekarbonizáció, decentralizáció és a digitalizáció voltak.
Dr. Bíró Károly Ágoston (1941–2020)
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 774
Fáradhatatlan szervezője volt a romániai és magyar energetikusok szakmai együttműködésének. 2020. január 6-án hunyt el. Emlékét és szellemiségét tisztelettel megőrizzük.
Európa szélerőművi kapacitása meghaladta a 200 GW-ot
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 576
Európában a szélerőművek együttes teljesítőképessége 2019-ben 205 GW-ra emelkedett. A növekedés mértéke a tavalyi évben 8% volt (15,4 GW).
Kiváló olaj- és gázipari diplomamunka díjak
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 724
A Szénhidrogénipari Mérnökképzésért Alapítvány Kuratóriuma kiemelkedő színvonalú szakdolgozatáért/diplomamunkájáért és a védés során tanúsított felkészültségének elismeréséül díjat adományozott négy végzős hallgatónak.
A világ legnagyobb naperőművei
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 679
Az épülő villamosenergia-termelő berendezések közül a naperőművek kapacitása nő a leggyorsabban. Az elmúlt öt évben a növekedés üteme elérte a 60%-ot, és 2018-ra 480 GW fölé emelkedett.
Létrejöhet Magyarország legnagyobb energia-kiskereskedelmi társasága
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 675
Jóváhagyta a cégbíróság, hogy 2020. március 31.-ével az MVM Partner Zrt.-ből az NKM Energia Zrt.-be kerüljön át a versenypiaci kiskereskedelmi üzletág. Az NKM Energia Zrt. az NKM 100%-os tulajdonú társasága. 2019. június 30-án alapították, amikor az NKM földgázszolgáltató és áramszolgáltató társaságai, az NKM Földgázszolgáltató Zrt. és az NKM egyesült.
A Nemzetközi Energiaügynökség a karbonnegativitásról
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 942
Valamely tevékenységet akkor tekinthetünk karbonsemlegesnek, azaz akkor állíthatjuk róla, hogy nettó kibocsátása zérus (carbon neutrality, net-zero emission), ha működése során ugyanannyi szén-dioxidot távolít el, mint amennyit kibocsát.
A Magyar Energetikai Társaság közleménye
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 652
A Magyar Energetikai Társaság székhelye megváltozott, évi rendes közgyűlését május 28-án tartja, a tagdíj március 31-ig esedékes.
A lítium-ion akkumulátorokról
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 3830
Aligha vonható kétségbe, hogy a lítium-ion akkumulátorok megváltoztatták a világot. Jelentős mennyiségű energia – hordozható és újratölthető akkumulátorokban való – tárolása nélkül nem lehetne mobiltelefonunk és a többi, mára megszokott eszközeinket is nélkülöznünk kellene. A technológia felfedezőit 2019-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki.
500 millió tonna felett
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 549
A Kaspi-tengeri ACG olajmező kitermelése 2020. januárjára túllépte az 500 millió tonnás kitermelést. Az Azeri-Chirag-Gunashli mezőben 1997. november 7-én kezdődött meg a termelés. Azerbajdzsán kormányának közvetlen bevétele ezzel meghaladta a 140 milliárd USD-t. A mezőt a BP Exploration Ltd. üzemelteti.
Magyarország megújult energiastratégiája és klímaterve
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 854
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közzétette az új Nemzeti Energiastratégiát (98 oldal) és a Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT, 292 oldal). A kormány, illetve a minisztérium honlapján ugyancsak megtalálható a „Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről” (77 oldal) c. dokumentum.
Nincs sok esély a személyautók 2020-as kibocsátási célértékének elérésére
2020/1. lapszám | Magyar Energetika | 573
Az Európai Unió célértéke szerint az évente üzembehelyezett új autók átlagos szén-dioxid kibocsátása 2015-re 130, 2020-ra 95 g/km-re kell csökkenjen. Ezek közül a 2015-ös célértéket sikerült elérni, sőt kb. 120 g/km-re csökkent az átlagos kibocsátás.
A Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozatának közgyűlése
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 555
2018. december 19-én került sor a Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozatának éves tisztújító közgyűlésére.
Amerika erőteljesen növelné LNG-szállításait Európa felé is
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 421
Amerika célja, hogy 2025-re Európa legnagyobb cseppfolyósított földgázszállítójává váljon. Miközben folyik a vita az Északi Áramlat II. gázvezetékről, az Egyesült Államok elnöke nemcsak szankciókkal ijesztget, hanem alternatív megoldásként a gázexport növelését is felvetette, amit a földgáz iránti európai kereslet növekedése és a kontinens gázmezőin a kitermelés csökkenése is indokolna.
Tiszta bolygót!
Az EU Bizottság novemberi közleménye
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 460
Az EU Bizottsága 2018 novemberében közleményt adott ki, amelyben meglehetősen borúlátó képet fest bolygónk, a Föld állapotáról és állapotának jövőbeni alakulásáról [1]. Az Eurobarométer 2017-ben közzétett jelentése szerint az európai polgárok mintegy háromnegyede ítéli az éghajlatváltozást komoly problémának. Egyebek mellett ez sarkallta a Bizottságot arra, hogy a globális felmelegedés és az annak következtében az elmúlt évtizedekben Európában is tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségekre (hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, árvizek tájfunok) ismételten felhívja a figyelmet, és új intézkedéseket javasoljon.
A villamos energia akkumulátoros tárolásának jövőképe
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 506
A Bloomberg New Energy Finance előrejelzése szerint az akkumulátor-boom megérkezett Kínába, Kaliforniába, és lassacskán felüti a fejét mindenfelé a világon. Térfoglalása gyorsabban növekszik, mint azt bárki korábban gondolta volna.
Megfékezné a lengyel kormány az áramárak emelkedését
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 563
A lengyel kormánynak a villamos energiára kivetett jövedékiadó-csökkentéséről szóló előterjesztése értelmében az adó mértékét a korábbi egynegyedére csökkentenék. A tervezett intézkedés célja, hogy a belföldi villamosenergia-árak 2019-ben ne haladják meg a 2018 első félévi árak szintjét. Lengyelországban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak 65%-kal emelkedtek annak következtében, hogy nőttek a szénárak, és a szén-dioxid-kibocsátás elszámolásához szükséges uniós kibocsátási egységek (EUA) ára is jelentősen emelkedett.
A tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás alakulása
A Nemzetközi Energia Ügynökség híre
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 575
A legfrissebb megbízható és ellenőrzött adatok alapján, 2016-ban a tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 32,31 milliárd tonna CO2 volt. A kibocsátott mennyiség a korai hetvenes évekhez viszonyítva több mint kétszeresére növekedett, míg 2000-hez képest mintegy 40%-kal nőtt. Annak ellenére, hogy 2013 és 2016 között a kibocsátás nagyjából változatlan volt, az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy 2017-ben kb. 1,5%-os növekedés történt, amiért elsősorban Kína, India és az EU országai felelősek.
Az EURELECTRIC a dekarbonizáció jövőjéről
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 558
Közismert és minden bizonnyal van is reális alapja annak, hogy az európai villamos társaságok szövetsége, az EURELECTRIC megítélése szerint földrészünk villamosenergia-ipara képes és alkalmas arra, hogy hozzásegítse Európát ahhoz, hogy 2050-ig 80-95%-os dekarbonizációt érjünk el. Az e cél eléréséhez vezető lehetséges útvonal a szervezet szerint a „villamosítás teljes körű dekarbonizációval”.
Új nemzeti energiastratégia készül
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 666
A kormány 1772/2018. (XII. 21.) számú határozata az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladataként jelöli meg – az EU-kötelezettség alapján készülő Nemzeti Energia és Klíma terv elkészítése mellett és azzal összhangban – az új Nemzeti Energiastratégia kidolgozását. Az elkészítés során a miniszternek együtt kell működnie a Paksi Atomerőmű két új egységének tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterrel és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterekkel. Az új stratégia kidolgozásának határideje 2019. szeptember 1.
