Magyar Energetika

Földgáz

A földgáz külkereskedelme

2020/1. lapszám | Szilágyi Zsombor |  1477 |

A földgáz külkereskedelme

A világ népessége és energiaigénye folyamatosan nő. A földfelszín átlaghőmérsékletének emelkedését és következményeit mindenki érzi. A két folyamat kapcsolatát is elég pontosan meg tudjuk fogalmazni: ezért indult el a világon a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása, környezetbarát energiahordozókra cserélése. A szénhidrogén-készletek feltárásának új módszerei lefékezték a kőolaj és a földgáz felváltását környezetbarát energiahordozókkal. Felerősödött a földgáz szerepe a világ energiaigényének kielégítésében.

A földgáz, mint fosszilis energiahordozó a világ energiaszükségletének kielégítésének nagyon fontos eleme. Az energetikai hasznosítás mellett a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga is. A földgáz egy sor területen képes helyettesíteni a kőolajtermékeket is, például a közlekedésben.

Az 1. táblázat néhány ország éves primerenergia-felhasználását mutatja. Kiemelhetjük az úgynevezett BRIC országokat: Brazília, Oroszország, India, Kína, ahol az utóbbi években gyors gazdasági fejlődést értek el, és az energiaigények is gyorsan nőttek. Talán Oroszország a kivétel, különösen azért, mert a 2014 őszén indult olajár-esés talán ezt az országot sújtotta legkeményebben. Kína fejlődésében is jelentkezik némi visszaesés, amit az egész világ aggódva figyel. A fejlett gazdasággal rendelkező európai országok és az USA is visszafogottabb energiaigényt mutat. Ebben szerepe van az Európai Unióban elhatározott energiatakarékossági programoknak is.

Irán primer energia-felhasználását azért mutatjuk be, mert a viszonylag gyors növekedés mögött a világ nagyobb része olyan nukleáris potenciálfejlesztést gyanított, amelynek katonai vonzatai is lehetnek. Változó sikert mutat az egyezség Irán nukleáris programjainak nemzetközi ellenőrzéséről. Ez az alkudozás viszont rendre befolyásolja a kőolaj világpiaci árát.

Az Európai Unióban figyelhető meg az energiaigények fékeződése, a tudatos környezetvédelmi intézkedések miatt. Sajnos az EU törekvését a légköri szén-dioxid-szint határozottabb csökkentésére a világ többi része elég passzívan szemléli.

1. táblázat. Primerenergia-felhasználás, EJ/a [1]

Ország 2010 2012 2014 2016 2018
USA 93,1 90,0 93,5 92,6 96,3
Kína 104,3 117,2 124,5 127,6 137,1
Oroszország 28,0 29,0 28,8 28,9 30,2
India 22,6 25,2 27,9 30,1 33,9
Brazília 11,0 11,8 12,5 12,1 12,5
Japán 21,1 19,9 19,3 18,9 19,0
Németország 13,7 13,4 13,2 13,7 13,6
Franciaország 10,7 10,4 10,1 10,0 10,2
Olaszország 7,3 6,9 6,3 6,5 6,5
Nagy Britannia 9,0 8,6 8,1 8,1 8,1
Irán 8,9 9,5 10,4 10,8 12,0
A világ többi országa 176,8 184,7 187,1 194,6 201,4
Világ összesen 506,6 526,5 541,8 553,9 580,5

A világ energiatermelésének energiahordozók szerinti megoszlását mutatja be a 2. táblázat. Mindegyik fosszilis energiahordozó felhasználása nőtt, de a legnagyobb növekedési ütemet a megújuló energiahordozók mutatják. A kőolaj szerepének elsősége még néhány évtizedig megmarad. A szén a második helyezett, a földgáz szerepe pedig határozottan erősödik.

2. táblázat.  Az energiahordozók szerepe a világ primerenergia-termelésében, EJ/a [1]

Energiahordozó 2017 2018
Olajtermék 192,9 195,2
Földgáz 131,5 138,6
Szén 155,7 157,9
Nukleáris 25,0 25,6
Vízenergia 38,5 39,7
Egyéb megújuló 20,5 23,5
Összesen 564,2 580,5

Ha a földgáz jövőjéről készített prognózist nézzük (3. táblázat), akkor azt látjuk, hogy az EU országok és az USA visszafogott gázigény-növekedést terveznek, a fejlődő országok pedig dinamikusabb gázigény-emelkedéssel számolnak.

3. táblázat. A világ földgázfogyasztása, milliárd Nm³ [2]:

Ország 2020 2025 2030 2035 2040
USA 819 876 908 940 957
Brazília 43 52 62 72 82
EU 483 482 465 459 457
Európa 585 593 583 583 585
Közép Kelet 554 655 736 790 831
Afrika 158 185 226 276 336
Kína 309 409 504 582 641
India 66 88 115 148 185
Oroszország 431 439 448 461 464
A világ többi országa 485 566 653 741 832
Világ összesen 3933 4345 4700 5052 5370

Mintegy 20 évvel ezelőtt, az Egyesült Államokban indult el ipari méretekben a palaolaj-kutatással együtt a nem konvencionális földgázkészletek kutatása és kitermelése. A „palagáz” névvel jelzett termék termelése rohamosan nő. Napjaink újdonsága a tengerparti sávokban talált hatalmas mennyiségű metánhidrát. A metánhidrát hószerű, szilárd anyag, a metán és a víz asszociációja. A kitermelés technológiáját jelenleg fejlesztik. A metánhidrát-készletekről még becslések sem készültek. Elsősorban Európában erősödik a hulladékok ártalmatlanítása során nyert metán hozzákeverése a földgázhoz.

Földgáz-kereskedelmi szervezet

Szinte minden nap hallunk a kőolaj-kereskedelemmel kapcsolatban az OPEC szervezetről. A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) 14 országot fog össze, és igyekszik kézben tartani a világ kőolaj-felhasználásának befolyásolását. Döntéseik a kőolaj árát is mozgatják.

2001-ben Teheránban létrehozták a Gázexportáló Országok Fórumát (GECF). 12 ország a tagja a laza érdekvédelmi szervezetnek. A csoporton belül Oroszország, Irán, Katar a legnagyobb földgázexportőr. Az évente tartott üléseik inkább konzultációnak tekinthetők, mint a földgázpiacot érdemben befolyásoló fórumnak. Mégis némi figyelmet érdemel ennek a szervezetnek az aktivitása, mert a Föld ma ismert (hagyományos) földgázkészletének 70%-a van a tagországok területén. A GECF 2019. évi előjelzése szerint a világ földgázfelhasználása 2050-re felülmúlja a kőolajfogyasztást, és a Föld energiaigénye 2050-ig 30%-kal fog nőni. A világ primerenergia-igényén belül a földgáz aránya 27% lesz a jelenlegi 23%-hoz képest.

A földgáz külkereskedelme

Kereskedés a tőzsdéken

A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol az áruk (beleértve értékpapírokat) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint folyik. Elkülönülten szoktak érték- (pénz, értékpapírok) és áru- (valós áruk) tőzsdéket működtetni.

A legnagyobb forgalmú tőzsdék az OECD államokban működnek. A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, s emellett a résztvevők számára speciális, csak a tőzsdére jellemző szabályokat alkalmaz. A különleges szervezettség legfőbb jellemzői, hogy a tőzsdéken:

  • csak pontosan meghatározott árukat,
  • meghatározott helyen és időben,
  • csak feljogosított személyek közreműködésével,
  • meghatározott módon

lehet forgalmazni. A megkötött üzletekről csak a mennyiség, az ár és a szállítás időpontja nyilvános.

Mivel sem az eladó, sem a vevő nem ismert, a tőzsde kiváló lehetőség minden külső befolyástól mentes földgázimportra és -exportra is. A tőzsdén kötött ügyletekhez szükséges a földgázszállítóval, mint szállítási rendszer üzemeltetővel is szerződést kötni a tényleges gázszállításra. A tőzsde szigorú rendje mindenekelőtt a befektetők érdekeit szolgálja.

A tőzsdén az áruk fizikai jelenléte nélkül folyik a kereskedés. Tényleges adásvételek, de spekulációs ügyletek is köthetők. Az üzletkötéseket a nyilvánosság, a szereplők általi ellenőrzöttség jellemzi. A megkötött üzletek teljesítését a tőzsde intézményesen szavatolja.

A tőzsde olyan kereskedelmi centrum, amely növeli a befektetési piac likviditását, ugyanakkor olyan információs központ is, amely a főbb gazdasági folyamatok értékelésére is lehetőséget ad. A tőzsdei árfolyam az adott árura vonatkozó valamennyi információt koncentráltan, folyamatosan és objektíven adja közre.

A földgáz külkereskedelmének legalább 95%-át a tőzsdéken kötött üzletek alkotják. Az Európai Unió minden országában működik földgáztőzsde, ezen kívül a világban még további mintegy kétszáz tőzsde forgalmaz földgázt is. A tőzsdék többségében a földgáz az egyik forgalmazott áru.

A világ legnagyobb forgalmú földgáztőzsdéje az USA Louisiana államában működő Henry Hub tőzsde. A Henry Hub tőzsdén kialakult árak hatással vannak az egész világon a földgáz árára.

A tőzsdéken azonnali (másnapra vonatkozó) és későbbi időszakra lehet üzletet kötni. Az USA második legnagyobb árutőzsdéje a New York Mercantil Exchange (NYMEX), ahol a szénhidrogének mellett szénnel, villamos energiával és fémekkel is kereskednek.

A 4. táblázat példaként mutat be néhány spot (azonnali) tőzsdei földgázárat (EUR/MWh) a holland TTF tőzsdén.

4. táblázat. Spot tőzsdei árak a TTF tőzsdén, cEUR/kWh [3]

Teljesítés éve Teljesítés napja Napi átlagár
2015 12.03 17,5
2016 03.22 11,9
2017 07.26 15,2
2018 07.02 21,8
2020 02.02 9,6

A földgáz és a kőolaj tőzsdei ára között szoros kapcsolat van. A kőolaj ármozgását rövid időn belül követi a földgáz tőzsdei árának változása is.

Az Európai Unióban működő földgáztőzsdék egységes szabályzat szerint működnek.

Európában a földgáz-külkereskedelmi szerződésekben jellemzően a TTF (holland földgáz tőzsde) árait használják. Több magyar földgázkereskedő üzletel a bécsi CEGH földgáztőzsdén. A budapesti HUDEX tőzsdén is lehet földgázügyleteket kötni.

A HUDEX a Magyar Derivatív Energia Tőzsde is az EU szabályai szerint működik: földgáz- és villamosenergia-tőzsde. A földgáztőzsde néhány jellemzője:

  • A kereskedés meghatározott kereskedési napokon, kereskedési naptár szerint folyik.
  • Alapterméke a határidős földgázüzlet, amelyet az FGSZ Zrt. nagynyomású szállítórendszerén szállítanak le.
  • A legkisebb kereskedhető mennyiség: 1 MWh, a legnagyobb egység: 1000 MWh.
  • Egységár: EUR/MWh.
  • A kereskedés módja: folyamatos kereskedés-elszámolás minden tőzsdenapra vonatkozóan.
  • A földgázátadás pontja: az FGSZ Zrt. szállítóvezeték-rendszer virtuális pontja (MGP).
  • A kötések időtartama: hónap, negyedév, szezon (nyári: április–szeptember, téli: október–március), év (két következő év).

Vezetékes földgázexport-import

Szomszédos országok között kiépített, de több országon át vezető csővezetékek is szolgálnak a vezetékes földgázexport-import lebonyolítására. A földgázimportőrr/exportőr a vezeték használatért díjat fizet a vezeték tulajdonosának.

A vezetékes földgázexport-import Európában jellemző, de jelentős földgázforgalom van például az USA és Kanada között, vagy az észak-afrikai államok és Európa között is. Ha az exportőr és az importőr ország között még további ország is van, akkor külön szerződést kell kötni a földgáztranzitálásra is.

A földgázexport-import szerződéseket általában több évre kötik. A szerződő felek gázpiaci szereplők, nem kormányok. Az európai szerződések néhány jellemzője:

  • A szerződések részletesek, minden előforduló eseményt előre kezelnek.
  • A földgáz átadás-átvétel helye általában az országhatár.
  • A szerződött legnagyobb órai teljesítmény nem léphető át.
  • Take-or-pay (TOP) kikötést tartalmaznak: a szerződésben meghatározott havi, éves gáz át nem vétele esetén az elmaradás értékének egy részét ki kell fizetni.
  • Az át nem vett, illetve le nem szállított szerződött mennyiség teljesítése közös megegyezéssel halasztható.
  • A szerződéses ár meghatározó eleme valamelyik nagy forgalmú (európai) földgáztőzsde jellemző ára.
  • Szokásos szerződési tétel az évenkénti szerződés-felülvizsgálat: külső versenyző árajánlatának bekérése és versenyeztetése a többéves szerződés feltételeivel (last call opció).
  • A szerződés tartalmazhat kikötést a vételár devizájának árfolyamára is.

A szerződéseket a lejáratig nem szokták felbontani, de módosíthatók.

Cseppfolyós földgáz- kereskedelem (LNG)

Fiatal termék a földgáz világpiacán az LNG. Megnyitotta ez a technológia az utat az exportra azoknak az országoknak, amelyek tengerparttal és jelentős földgázkészlettel rendelkeznek, ugyanakkor hozzáférést biztosít a földgázhoz azoknak a tengerparttal rendelkező országoknak, amelyek szállítóvezetéken nem érhetők el. 2019 végén közel 20 országból exportáltak LNG-t a világon. Az Európai Unió minden tengerparttal rendelkező országában üzemel, épp épül, vagy terveznek LNG-fogadóállomást. Az 5. táblázat a földgáz külkereskedelmének néhány elemét mutatja be.

5. táblázat. A vezetékes és LNG földgáz kereskedelem változása, milliárd Nm³ [1]

Ország 2013 2018
Csővezetékes LNG Csővezetékes LNG
import export import export import export import export
USA 78,9 44,4 2,7 0,1 77,3 67,6 2,1 28,4
Kína 27,3 24,5 47,9   73,5  
Kanada 25,8 78,9 1,1 21,9 77,2 0,6  
Katar 19,9 105,8   20,2   104,8
Japán 119     113,1  
Oroszország 27 212 14,2 25,2 223,1   24,9
Norvégia 102,4 3,8   114,3   6,6
Algéria 28,8 14,9   38,9   13,5
Világ összesen 707,5 707,5 325,3 325,3 805,4 805,4 431,1 431,1

Megjelent az LNG-piacon Ausztrália, Indonézia, Malajzia (együtt mintegy 100 milliárd m3-rel), de Vietnam is. Ezek az országok egyelőre főleg Távol-Keletre szállítanak, de a piaci helyzet eredményezheti azt is, hogy akár Európába szállítsanak. Oroszország felismerte, hogy az LNG a jövő útja újabb exportlehetőségek megszerzésére, és egyelőre Távol-Keleten indította el az LNG exportot. Volt már próbajáratuk az Északi-tengeren át, ahol LNG-terminált is építettek, de szóba jött a Fekete-tenger térsége is.

Az USA a palagázbőségnek köszönhetően megjelent az európai LNG piacon. Többször szállítottak már nagy tisztaságú cseppfolyós etánt Európába, ami a vegyiparban fontos alapanyag.

A földgáz piacát a különböző gazdasági, politikai vagy katonai események befolyásolják, de tartósan a földgáz iránti kereslet növekedésével lehet számolni. A palagáz és a palaolaj megjelenése a piacokon már a tőzsdéket érintő hatáson túljutott.

Az LNG- adásvétel a tőzsdén meghatározott mennyiségről, a hajót indító kikötőről és az indítás időpontjáról, a fogadó kikötőről és az érkezés időpontjáról, valamint a gáz áráról szól alapvetően. A megkötött üzletet a vevő a szállítmány célba érkezéséig továbbadhatja. Az LNG ára valamivel a vezetékes földgáz külkereskedelmi ára felett van.

Az USA elhatározta, hogy már akár 2020-ban is önellátó lesz kőolajból, a palaolaj-kutatások és a kitermelés sikerei miatt. A palaolaj-termelés kap elsőséget, a kísérő gázok elhelyezése vagy exportja ma még több helyen gondot okoz a szállítási infrastruktúra hiányai miatt. Rohamtempóban épülnek a szállítóvezetékek és a tengerparti LNG-terminálok.

Az ENSZ szorgalmazza, hogy minden ország vállaljon akciókat a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás visszaszorítására. A klasszikus értelmezés szerint a földgáz nem klímabarát tüzelőanyag, azonban a magas hatásfokú hasznosítás, a széleskörűen kialakult használat, a vegyipar alapanyag-igénye lehetnek olyan tényezők, amelyek nem fordítják a földgáz ellen a környezetvédelmi törekvéseket.

Hivatkozások

  1. BP Statistical Review of World Energy 2019 |68th edition
  2. BP Energy Outlook – 2019 edition (2019. április)
  3. http://www.eex.com és https://www.theice.com/products

Földgáz