Olvasói levél
2020/1. lapszám | Makai Zoltán | 670 |
Örömmel olvastam Stróbl Alajos kollégánk gondolatait lapunk 2019/5. számában. Nagyon tetszik a bevezető, az az őszinte és magával ragadó tömör gondolatsor, amelyből megtudjuk, mi késztette írásra. Nagyon pontosan sorolja fel a kapcsolt energiatermelés előnyeit. Hangsúlyozza, hogy van értelme és hasznos a kapcsolt energiatermelés. Részletesen kifejti a támogatás jelentőségének témakörét és az ármegállapítás fontosságát. Áttekinti Magyarország villamosenergia-ellátását és újra kifejezi sajnálkozását, amiért nem épül új erőmű Magyarországon.
Németország energetikai helyzetét én egy kissé másként értékelem. Bevezetőként szeretnék a World Energy Outlook 2017 című kiadványára hivatkozni, amely szerint az EU nukleáris alapú villamosenergia-termelése növekvő tendenciát mutat és így szerepe a jövőben is megkerülhetetlen. A Nukleáris Világszövetség adatai szerint egyre többen kívánnak belépni az atomenergiát használók klubjába. Így a német kormány 2011-ben hozott határozata az atomerőművek leállításáról kissé furcsa döntés. No de minden kormánynak joga van saját elképzelése alapján dönteni.
Az igaz, hogy 2018 végén a német beépített bruttó erőműves kapacitás 222 GW volt, de az ellátás szempontjából nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem a megtermelt villamos energia mennyisége. 2017-ben és 2018-ban a szél- és naperőművek az összes villamosenergia-termelésnek csak a 26 százalékát biztosították. A villamosenergia-termelés 61 százalékát továbbra is a szén- és gázerőművek, illetve a bezárásra ítélt atomerőművek biztosították. A fennmaradó 13 százalékot az olaj, a víz és a biomassza alapú erőművek termelték. Hogyan értelmezhető az a tény, hogy a német kormány egyrészt halálra ítélte a szenet, másrészt újabb barnaszén kitermelésére adott engedélyt. A szénkitermelés megkezdésének érdekében Immerath település egy részét a templommal együtt lebontották és felszámolták már a temetőt is.
Ami pedig a beépített bruttó erőművi teljesítményt illeti, Romániának például 1988-ban 22 000 MW beépített teljesítménye volt, de a primer energiahordozók hiánya miatt alig tudott 12 000 MW csúcsteljesítményt biztositani, azt is csak 47 Hz frekvencián és komoly korlátozások közepette.
Mindennemű energiaszolgáltatás alapja a biztonság és a rendszer kiegyensúlyozott üzemeltetése. Ezen a téren a német villamosenergia-rendszer nem jeleskedik. 2017. január 24-én délelőtt a Nap nem sütött, a szél alig fújt, a megújulók alig termeltek valamit és így 50-60 GW teljesítményhiány lépett fel. A rendszerirányító kénytelen volt minden létező erőművet beindítani, függetlenül azok állapotától és a környezetre gyakorolt hatásuktól. A tíz napig tartott válságos helyzet miatt a rendszer késhegyen táncolt és majdnem összeomlott. Én személyesen megéltem 1977. május 10-én a román villamosenergia-rendszer kiesését. Egy hálózati üzemzavar következtében a rendszer kb. 4-5 óra időtartamra összeomlott. Az okozott kár több milliárd dollár volt és meghaladta az 1977. márciusi 4.-ei nagy romániai földrengés okozta károkat. Senkinek nem kívánom, hogy megéljen ilyen eseményeket. Én nem bízom olyan tartalékban, amelynek az alapja, hogy csak fúj majd a szél Európában, vagy járnak még a fosszilis erőművek vagy az atomerőművek. Erre nem lehet biztonságot építeni. Szép dolog az együttműködés és szükség is van rá, de mindig a saját rendszerünk a leghatékonyabb.
Ami pedig a CO2-kibocsátást illeti, azt Németország 2009 és 2017 között csak 1 millió tonnával tudta csökkenteni, a közel ötszörös megújuló kapacitásnövekedés ellenére. Hálózati problémák is vannak Németországban. Az északon megtermelt megújuló alapú villamos energia nehezen jut el a déli régiókba, illetve Ausztriába. Többnyire a szomszédos országok hálózatán keresztül. Ez a hurokáramlás jelentős kárt okoz az érintett ország rendszerének.
Összegzésként én is úgy gondolom, hogy a fanyalgás ellenére tanulhatunk valamit a németektől, sőt másoktól is. Nyitottaknak és felkészülteknek kell lennünk a párbeszédre. Senki sem mondhatja, hogy megtalálta a bölcsek kövét és nála van az abszolút igazság! Ugyanakkor a döntés előtt gondolkozzunk mindig józanul, mert a fogyasztói igényeket minden időpillanatban ki kell elégíteni és a természeti törvényeket nem lehet felülírni.
2020/1. lapszám | Makai Zoltán | 670 |
