Versenyfutás a XIX. században a dugattyús erőgépek fejlesztése terén
2021/2. lapszám | Csonka János, Bánki Donát, Rudolf Diesel | 337 |
Az 1700-as években hihetetlen fejlődés indult meg az energetikai gépek területén. Elsőként Nagy-Britanniának sikerült agrárországból ipari nemzetté válnia. A növekvő számú lakosság egyre nagyobb felvevőpiacot jelentett, amit a tengerentúli brit gyarmatok tovább növeltek. Ezek a gyarmatok ugyanakkor olcsó nyersanyagot szállítottak.
A technológiai folyamatok gépesítése elkerülhetetlenné vált. Erre a vas volt a legalkalmasabb. Megmunkálása kezdetben csak kézzel, kovácsolással történt, ami időrabló és pontatlan volt. Az angol ipar gyors fejlődése az áruszállítás robbanásszerű növekedéséhez vezetett. A XVIII. században „erőgép”-ként csak a ló állt rendelkezésre, nagyon korlátolt szállítókapacitással. A kézműiparról a gyári termelésre való áttérés a gőzgép mint hajtóerő nélkül elképzelhetetlen lett volna. Mindezeknek természetesen szociális hatásai is voltak.
A gőzgép megvalósítását követően egyre újabb gépeket építettek és a már feltaláltakat is tovább fejlesztették. Az energiatermelő gépek alapozták meg a termodinamika, az anyagtudomány, a gyártástechnológia és a kenéselmélet fejlődését. Mielőtt a gőzgépet követő időszak külföldi és hazai fejlődésében kulcsszerepet játszó Bánki Donát és Rudolf Diesel elméleti felismeréseiről és az azt megvalósító gépekről szólnánk, tekintsük át röviden az előzmények fontos állomásait.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
