A Nemzetközi Energia Ügynökség a megújulókról
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 537 |
November elején látott napvilágot a Nemzetközi Energia Ügynökség elemző tanulmánya a megújuló energiaforrások helyzetéről és rövid távú jövőképéről.
Ugyanebben a tárgyban idén májusban is készült egy felmérés, amely megállapította, hogy a koronavírusjárvány jóllehet akadályozza, de megállítani nem tudja a megújuló energiaforrások hasznosításának világméretű terjedését. Fél év elteltével a helyzet az ügynökség felmérése alapján nem változott: a megújulók előretörése tovább folytatódik: rugalmasan alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez.
Az összes többi tüzelőanyaggal ellentétben 2020-ban a villamosenergia -termelésre használt megújuló energiaforrások várhatóan közel 7%-os növekedést érnek el. A globális energiaigények 5%kal csökkennek ugyan, de a hosszú távú szerződések, a hálózathoz való elsőbbségi hozzáférés és az új erőművek létesítése a megújulókból termelt villamos energia termelésének erőteljes növekedését támasztják alá . Ez a növekedés nagyobb mértékű , mint az ipar bioenergia- és bioüzemanyagfelhasználásának csökkenése, amit elsősorban a visszaeső gazdasági aktivitás magyaráz. E két hatás nettó eredményeképpen 2020-ra a megújuló energia iránti kereslet 1 %-os növekedése jelezhető előre.
A fenyegető gazdasági bizonytalanságok ellenére a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetői hajlandóság továbbra is erős. 2020 januárja és októbere között az árveréseken értékesített megújulóenergia-kapacitás 15%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, ami új rekordnak számít. A megújuló ágazatban működő, tőzsdéken jegyzett berendezés-gyártók és projektfejlesztők részvényárfolyamának növekedése felülmúlta a legtöbb jelentős részvénypiaci indexét és a teljes energiaágazatét. 2020 októberére a napenergia-ágazatban érdekelt vállalatok részvényeinek értéke világ szerte több mint kétszeresére nőtt 2019 decembere óta.
A beépített nettó kapacitás (elsősorban Egyesült Államokbeli megújulóenergia a kínai és az fejlesztéseknek köszönhetően) 2020-ban világszerte várhatóan közel 4%-kal növekszik és elérheti a 200 GW-ot. A szél- és vízenergia növekedése új rekordot ér el, a fotovillamos kapacitásnövekedés várhatóan változatlan marad. Kínában és az Egyesült Államokban a szél- és naperőművi fejlesztések mintegy 30%-os ugrásszerű emelkedése annak tudható be, hogy a fejlesztők igyekeznek befejezni a projektjeiket még azt megelőzően, hogy megváltoznának az állami stratégiák és szabályozások.
A megújulóenergia-ipar gyorsan alkalmazkodott a Covid-válság kih ívásaihoz. Emiatt az IEA a 2020-as globális megúju lókapacitás-növekedésre vonatkozó előrejelzését 18%- kal módosította a májusi adathoz képest. Az ellátási lánc zavarai és az építési ütem lassulása 2020 első hat hónapjában mindazonáltal visszafogta a megújulóenergia-projektek előrehaladását. Az új üzemek építése és a gyártási tevékenység később felgyorsult, és a logisztikai problémákat május közepe óta a határokon is átnyúló korlátozások enyhítésével igyekeztek megoldani.
A megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelő kapacitások növekedése 2021 -re rekordméretű, közel 10%-os bővülést jelez előre. A 2015 óta a leggyorsabb növekedéshez vezető gyorsulást két tényező is magyarázza: Elsőként a korábban elhalasztott projektek üzembe helyezése említendő azokon a piacokon, ahol az építési és ellátási láncok megszakadtak. A kulcsfontosságú piacokon – az Egyesült Államokban, Indiában és néhány európai országban – hozott azonnali kormányzati intézkedések ugyanis lehetővé tették a befektetőknek, hogy projektjeiket a korábban előírt határidőn túl fejezzék be. Másodszor: a növekedés várhatóan 2021-ben is folytatódik egyes piacokon – például az Egyesült Államokban, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában –, ahol a járványt megelőzően indított projektek költségei folya matosan csökkennek és a szakpolitikai támogatás is erőteljes maradt.
Úgy tűnik, India járul hozzá a legnagyobb mértékben a megújuló energiaforrások fellendüléséhez 2021-ben, ahol a növekedés üteme majdnem megkétszereződik. Várhatóan nagy számban helyeznek üzembe árveréseken nyertes szél- és napelemes projekteket a részben már korábban megkötött szerződések feltételeinek megfelelően és a földszerzési kih ívások miatt is.
Az előrejelzések szerint az Európai Unióban is ugrásszerű növekedés várható 2021-ben. Ez elsősorban annak tudható be, hogy számos közüzemi méretű napelemes és szélenergia projektet terveznek hálózatra kapcsolni Franciaországban és Németországban. A növekedést a tagállamok megújuló energiára vonatkozó 2030-as célkitűzéseinek elérésére irányuló stratégiái serkentik, amelyekhez a finanszírozást és támogatásokat biztosító uniós gazdaságélénkítési alap is hozzájárul. A Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Latin-Amerikában a megújuló energiával kapcsolatos bővítések üteme 2021-ben várhatóan ugyancsak visszatér a korábbi szintre, ha a korábbi árveréseken nyertes projekteket üzembe helyezik.
A megújuló energiaforrások rugalmasan alkalmazkodnak ugyan a Covid-19 válsághoz, de a politikai bizonytalanságokat rosszul tűrik. A kulcsfontosságú piacokon az ösztönzők lejárta és az ebből eredő politikai határozatlanság miatt 2022-ben a megújuló energiaforrások kapacitásának bővülése megtorpanhat. Kínában a szárazföldi szél- és napelemes támogatások az idén járnak le, míg a tengeri szélenergiatámogatás 2021-ben szűnik meg. A 2021–25-re érvényes szabályozási politikát csak a jövő év végén jelentik be, bizonytalanságot hagyva ezzel a megújuló energiaforrá sok 2022-es és azt követő kínai bővülésé nek ütemével kapcsolatban.
A megújuló kapacitások bővülése 2022-ben az Egyesült Államokban a szárazföldi szélenergiára vonatkozó termelési adójóváírások lejárta miatt, Indiában az elosztóhálózati vállalatok folyamatos pénzügyi problémái miatt, míg Latin-Amerikában az árverések elhúzódása miatt valószínűleg visszaesik. Különösen érinti ez a szárazföldi szélenergia-kapacitásokat, amelyek növekedése várhatóan világszerte 15%-kal csökken, miközben a tengeri szélenergia terjeszkedése világszerte tovább gyorsul.
Ha az érintett országok megfelelő válaszokat adnak a politikai bizonytalanságokra, a globális nap- és szélenergia-kapacitások 2022-ben akár további 25%-kal növekedhetnek. Ez rekordméretűvé, 271 GW- ra növelné a megújuló kapacitást. Három év alatt a naperőművi kapacitás 40%-kal növekedhet. Ha az USA további lépéseket tesz villamosenergia -ipara dekarbonizációjának irányában, ez ugyancsak a nap- és szélerőművi kapacitások gyors növekedését jelentheti majd.
A költségek csökkenése és a tartós szakpolitikai támogatás várhatóan 2022 után is erőteljes növekedést fog eredményezni a megújuló energiaforrások felhasználása területén. A Covid-válságból eredő kihívások ellenére a megújuló bő vítések alapvető tényezői változatlanok. A napenergia és a szárazföldi szélenergia a legtöbb országban mára a villamosenergia-termelés legolcsóbb forrásává vált. Azokban az országokban, ahol ezek a források rendelkezésre állnak és a finanszírozás is olcsó, a szél- és napelemes erőművek jelentős kihívást jelentenek a meglévő hagyományos erőművek számára. Öszszességében a megújuló energiaforrások a globális villamosenergia -kapacitás 2025-ig történő nettó növekedésének akár 95%-át is elérhetik.
A beépített szél- és napelemes kapacitás 2023-ban meghaladhatja a földgázét, 2024-ben pedig a szénét. A várható további költségcsökkenés eredményeképpen a tengeri szélerőművi kapacitás éves növekedése várhatóan emelkedik, ami 2025-ben a szélerőművek teljes éves piacának egyötödét teheti ki. Az offshore szélerőművi növekedés vélhetően Európán túlra költözik: olyan új piacokat talál magának, mint Kína és az Egyesült Államok, ahol továbbra is bőséges potenciál található. Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások részarányának gyors növekedése ugyanakkor világszerte fokozott politikai figyelmet igényel annak érdekében, hogy azok biztonságosan és költséghatékonyan integrálódjanak a villamosenergia-rendszerekbe.
Amennyiben a megújuló energiaforrások megelőzik a szenet, 2025-re a világ legnagyobb villamosenergia-termelő forrásává válhatnak. Addigra várhatóan a világ villamos energiájának egyharmada származik majd megújuló forrásokból. Globálisan a vízenergia továbbra is a megújuló villamos energia közel felét adja majd. Ez messze a legnagyobb forrása a megújulóból termelt villamos energiának.
A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia termelési költségének folyamatos csökkenése megváltoztatja a befektetői környezetet, valamint a regionális és országos energiapolitikák szerepét. A megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret kapnak a tisztán piaci környezetben is, részesedésük a mai 5%- ról 2025-ig 15% fölé nőhet. Bár a szabályozá si keretek továbbra is kritikus fontosságúak a bevételek hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében, a verseny a jövőben is csökkenti a szerződéses árakat. Az előrejelzések szerint a szabad piacon kívüli – árverések, kötelező átvétel és a zöld bizonyítvány – rendszerek a következő öt évben a megújuló energia kapacitás globális bővülésének mintegy 60%-át fogják fedezni. A nagy olaj- és gázipari vállalatok új, megújuló villamosenergia-kapacitásba történő beruházásai 2020 és 2025 között várhatóan megtízszereződnek.
A világjárvány erőteljesen érinti a bioüzemanyag-ipart is. A bioüzemanyag-termelés 2020-ban várhatóan 12%-kal csökken a 2019-es rekordévihez képest. Az utóbbi két évtizedben ez az első év, hogy csökkenéssel kell számolni, amit a szállításban és a közlekedésben jelentkező kisebb kereslet és a fosszilis tüzelőanyagok alacsonyabb ára indokol. A legnagyobb visszaesés a brazil és az észak-amerikai bioetanol-, valamint az európai biodízel-gyártásban következett be.
Az üzemanyag-kereslet élénkülése és a kulcsfontosságú piacokon a dekarbonizációs stratégiák újjáéledése 2021-ben a termelés fellendülését, 2025-ig pedig tartós növekedést hozhat. A legnagyobb termelésnövekedés ebben az esetben a kínai és brazíliai bioetanolgyártásban várható, míg az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában a biodízel és a hidrogénezett növényi olajok területén képzelhető el nagyobb növekedés.
A világjárvány miatti gazdasági viszszaesés az előrejelzések szerint nagyobb mértékben hat az ipari hőfelhasználásra, mint az épületfűtésre. Ez befolyásolja a megújuló energiaforrások iránti keresletet is, különösen a bioenergia ipari felhasználása tekintetében. Egyes régiókban a Covid-19 járvány rövid távon közvetlenül is befolyásolta a megújuló forrásból kielégített hőfogyasztást. Annak ellenére, hogy a villamos energiából előállított hő iránti kereslet mind az iparban, mind az épületek fűtésében visszaesett, ez a tendencia valószínűleg megfordul a későbbiek folyamán, mivel a megújuló energiaforrások egyre nagyobb részarányt képviselnek a villamosenergia-termelésben.
A megújuló energiaforrásokat felhasználó kapacitások növekedésének alakulása 2019-ben és a 2020. évi előrejelzések szerint, GW
A megújuló energiaforrásokból termelt hő részaránya a következő öt évben várhatóan közel állandó marad. Maga a fogyasztás az előrejelzések szerint 2025-ben 20%-kal magasabb lesz, mint 2019-ben, és az ipari ágazatok között az építőiparban várható erőteljesebb növekedés. A növekedés ellenére a megújuló energiaforrások 2025-re a globális hőfogyasztásnak csak 12%-át teszik ki, mivel a teljes piac az ipari tevékenység élénkülése miatt várhatóan bővülni fog. Ha a nem megújulókból termelt hőfogyasztás nem változik jelentősen, a hőszolgáltatási ágazat számlájá ra írható szén-dioxid-kibocsátás legfeljebb 2%-kal lesz alacsonyabb 2025-ben, mint 2019-ben.
A tiszta energiára összpontosító gazdaságélénkítő intézkedések közvetlenül és közvetve is előmozdíthatják a megújuló energiaforrások felhasználásának bővülését. Míg az egyes országok által eddig bejelentett összesen 470 milliárd USD-nyi ösztönző csomagok többsége elsősorban a rövid távú gazdasági kárelhárítást célozza meg, becslések szerint ebből mintegy 108 milliárd USD GDP-növekedést is eredményezhet a (tiszta) energetikai ágazatban. Ezek az intézkedések oly módon segíthetik elő a megújuló energiaforrások felhasználását, hogy közvetlenül, vagy közvetve pénzügyi támogatást nyújtanak bizonyos ágazatokban (pl. épületek, hálózatok, elektromos járművek, kis szén-dioxid-kibocsátású hidrogén előállítása). Ugyanez a helyzet a tervezett európai uniós gazdaságélénkítési terv esetében is, amely mintegy 310 milliárd USD-t szán klímavédelmi fejlesztésekre.
A közlekedésben felhasznált megújuló üzemanyagok jelentős támogatásra tarthatnak igényt, mivel ezt az ágazatot kifejezetten súlyosan érintette a válság. Ugyanakkor a világ 30 légitársasága közül, amelyek a válságra válaszul kormányzati támogatásban részesültek, csak kettő esetében kötötték környezeti, fenntarthatósági feltételekhez a pénzügyi segítséget.
A nettó zérus kibocsátási célok a legfontosabb piacokon várhatóan felgyorsítják a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az Európai Uniót és számos európai országot követően három nagy ázsiai gazdaság a közelmúltban jelentette be a nettó nul la kibocsátás elérésére vonatkozó céljait: Japán és Dél-Korea 2050-re, Kína pedig 2060-ig. Bár még túl korai lenne ezek hatásának értékelése, a kinyilvánított törekvések nagy valószínűséggel tovább gyorsítják a megújuló energiaforrások alkalmazását valamennyi ágazatban, ami potenciálisan jelentős hatást gyakorol a globális piacokra.
Forrás
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 537 |