A tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás alakulása
A Nemzetközi Energia Ügynökség híre
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 706 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették.
A legfrissebb megbízható és ellenőrzött adatok alapján, 2016-ban a tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 32,31 milliárd tonna CO2 volt. A kibocsátott mennyiség a korai hetvenes évekhez viszonyítva több mint kétszeresére növekedett, míg 2000-hez képest mintegy 40%-kal nőtt. Annak ellenére, hogy 2013 és 2016 között a kibocsátás nagyjából változatlan volt, az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy 2017-ben kb. 1,5%-os növekedés történt, amiért elsősorban Kína, India és az EU országai felelősek.
2000-ig a kibocsátás növekedésében az UNFCCC Annex-I országok jártak az élen, elsősorban az USA. Ezután ezekben az országokban – amelyek a Kiotói Jegyzőkönyvben kötelező kibocsátáscsökkentést vállalták – csökkenés indult meg, és az ún. fejlődő országok kibocsátásai növekedtek. A fő kibocsátók ázsiai országok voltak (1. ábra). 1990-hez képest ezek az országok csaknem megháromszorozták a CO2-kibocsátásukat. 2000 óta a legnagyobb növekedést Dél-Korea (36%) és Indonézia mutatta (78%).
1. ábra. CO2-kibocsátás Ázsia országaiban 1990-ben és 2016-ban
2016-ban a kibocsátásoknak csaknem egynegyede az ázsiai villamosenergia- és hőtermelés számlájára írható. Az egyes régiókat tekintve is Ázsia vezet Amerika és Európa előtt. A legnagyobb kibocsátók itt is a villamos energia és hőszolgáltatási ágazatokban találhatók, amelyek részaránya nagyobb, mint 40% (2. ábra). Fontos megjegyezni, hogy miközben 2010 és 2016 között a világon a villamosenergia-termelés 16%-kal növekedett, addig a kibocsátások a hatásfokjavítás és a megújulóenergia-források részarányának növekedése miatt csak 7%-kal lettek nagyobbak.
Az 1. táblázatban a 2010 és 2016 között bekövetkezett változások és azok okai láthatók. A táblázat azt mutatja be, hogy az egyes régiókban a termelt villamos energia mennyiségének, a termelési hatásfoknak, valamint a felhasznált fosszilis energiahordozók részarányának és összetételének ebben az időszakban bekövetkezett változása miatt milyen mértékben változott a kibocsátott CO2 mennyisége. Látható, hogy pl. Kínában, ebben az időszakban a hagyományos energiahordozók részarányának csökkenése miatt (a megújulók rovására) a kibocsátás kb. 62 millió tonnával csökkent. Jelentős csökkenést okozott Ázsia legnagyobb országában a hatásfok javulása is, ez több mint 41 millió tonnára tehető. Ugyanakkor az is látható, hogy Európában, bár a fosszilis energiahordozók részaránya csökkent, de összetétele (egyértelműen a szén javára) változott. Ez abból látható, hogy emiatt 3,7 millió tonnával növekedett a szén-dioxid kibocsátása a villamosenergia-szektorban.
1. táblázat. A szén-dioxid-kibocsátás változása egyes földrészeken és régiókban a 2010 és 2016 között bekövetkezett változások következtében, millió tonna
Amerika Európa Kína Ázsia többi része Kiadott villamos energia 15,42 –3,31 226,35 118,83 Fosszilis energiahordozók részaránya –29,98 –30,53 –62,09 23,94 Villamosenergia-termelés hatásfoka –20,94 –14,22 –41,29 –20,81 A fosszilis energiahordozók összetétele –30,14 3,74 0 3,97 A szén-dioxid kibocsátás változása összesen –65,64 –44,32 122,97 125,93
2. ábra. Az egyes ágazatok CO2-kibocsátása 2016-ban
Forrás: IEA https://www.iea.org/statistics/co2emissions/
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 706 |
