Magyar Energetika

Hírek

A légkör szén-dioxid-tartalmának alakulása járvány idején

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  627 |

A légkör szén-dioxid-tartalmának alakulása járvány idején

A Covid-19 járvány a világgazdaságban a második világháború óta a legnagyobb visszaesést okozta, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint éves szinten legalább 8-10%-kal mérsékelte a légkörbe kibocsátott antropogén forrású CO2 mennyiségét. Érdemesnek tűnik ebből adódóan összevetni, hogyan alakult eközben a légkörben a CO2 koncentrációja. Természetesnek tűnik, hogy ehhez olyan mérési adatokat vegyünk figyelembe, amelyeket a tudományos közélet is elfogad és elemzéseiben hivatkozási alapként használ.

A Hawaii-n található Mauna Loa Obszervatórium (National Oceanic and Atmospheric Administration) adatai a német EIKE szakértőjének véleménye szerint mindazonáltal nem támasztják alá a csökkenést [1], mi több meglehetősen szélsőségesnek nevezhető következtetésekre jut az 1. táblázatban található adatok alapján.

1. táblázat. A NOAA 2019. és 2020. évi havi mérési adatainak átlagértéke, ppm

Hónap 2019 2020 Változás
Január 410,83 413,39 2,56
Február 411,75 414,11 2,36
Március 411,97 414,51 2,54
Április 413,33 416,21 2,88
Május 414,64 417,07 2,43
Június 413,93 416,39 2,46
Július 411,74 414,38 2,64

A két levont végkövetkeztetés közül az elsővel egyet lehet érteni: „A Mauna Loa állomáson a hat hónapja tartó világválságot követően nem mutatható ki az antropogén szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének hatása”. Erre a későbbiekben visszatérünk. A második következtetést valószínűleg sokkal többen vitatnák: „Az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló, az éghajlat befolyásolását célzó intézkedések – amennyiben ez a CO2-koncentráció által egyáltalán lehetséges – hatástalannak mutatkoznak.”

A táblázat alapján aligha beszélhetünk arról, hogy a világgazdasági visszaesés miatt bekövetkezett kibocsátás-csökkenés hatását az adatok szignifikánsan igazolnák. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen csökkenést kellett volna érzékelnünk a gazdasági visszaesés következtében – ami helyett a CO2 koncentrációja növekedett. További kérdés, hogy várható-e egyáltalán a légköri szén-dioxid-koncentráció csökkenése, ha a kibocsátások nem szűnnek meg, csak csökkentek.

Abból kiindulva, hogy a légkör teljes tömege kb. 5,6×1015 tonna [2], ebben 2020 júniusában kb. 2300 milliárd tonna szén-dioxid volt jelen. A koncentrációadatok alapján számítható növekmény kb. 13,8 milliárd tonnának adódik. Ezt érdemes összevetni az éves kibocsátási adatokkal: 2018-ban 33 milliárd tonna volt ez az érték (a hivatalos 2019. évi adatok még nem ismertek) és ha ez ugyanekkora volt 2019-ben, továbbá elfogadjuk, hogy 2020-ra 9%-kal csökken, a légkörbe ebben az esetben is legalább 30 milliárd tonna többlet-CO2 kerül, ami semmiképpen nem indokol koncentrációcsökkenést, legfeljebb a koncentrációnövekedési tendencia visszaesése lenne elképzelhető. Ennek megítéléséhez a korábbi évek adatait is érdemes áttekinteni. Az 1. ábrán ezért bemutatjuk az elmúlt két és fél év adatait [3].

1. ábra. Az elmúlt 2,5 év CO2-koncentrációváltozása, ppm

Az ábrán valóban nem látható az utolsó néhány hónap trendjében lényeges módosulás. De ha figyelembe vesszük a szokásos mértékű véletlenszerű eltérések mértékét, akkor nem is várható, hogy ilyen rövid időszakban értékelhető eltérést találjunk.

Összehasonlításul érdemes azt is áttekinteni, hogy a hasonló görbék hogy alakultak a 2008–2009-es gazdasági válság idején, amely szintén bizonyos mértékű kibocsátáscsökkenéssel járt. Ennek az adatsornak a grafikonját a 2. ábra mutatja.

2. ábra. A CO2-koncentráció változása a gazdasági válság időszakában 2012-ig, ppm

Némi fantáziával láthatunk a korrigált trendben egy kis visszaesést, de az 2008 tavaszára esik, miközben a válság később: egyes vélemények szerint a nyár közepén, mások szerint szeptemberében kezdődött. A korrigált trend 2010 eleji emelkedése már jobban egyezik a válság kifutásával, bár ott is azt látjuk, hogy csak néhány hónapos kiugrás jelent meg.

A nagymértékű ingadozást, a bizonytalanságot még jobban mutatja a 3. ábra, amely az éves átlagos értékek növekedését mutatja.

3. ábra. Az éves átlagos CO2-koncentráció változása a MLO mérései alapján, ppm/a [4]

Ebben természetesen a 2020. év adata még nem jelenik meg, de például a gazdasági válság időszakában azt láthatjuk, hogy 2008 növekménye alacsonyabb a 10 éves átlagnál (bár nem kiugróan alacsony), míg a 2009-es növekmény megegyezik a 10 éves átlaggal, holott az volt a nagyobb gazdasági visszaesés éve.

A gazdasági aktivitás és a koncentrációváltozás kapcsolata talán jobban feltételezhető az 1990-es évek elején, amikor az éves növekmények igen alacsonyak voltak. Ebben az időszakban esett viszsza radikálisan a volt szocialista országok ipari termelése. (UG, GI)

Jegyzetek

  1. EIKE: Europaisches Institut für Klima& Energie = Európai Klíma- és Energia Intézet
  2. A táblázatot kiegészítettük a 2019. és 2020. júliusi adatokkal is, ezeket az EIKE dokumentuma nem tartalmazza

Hivatkozások

  1. eike-klima-energie.eu
  2. arcanum.hu
  3. aftp.cmdl.noaa.gov
  4. esrl.noaa.gov

Címkép: Der Vulkan Mauna Loa auf der Hauptinsel von Hawaii. De Earth Sciences and Image Analysis, NASA-Johnson Space Center – earth.jsc.nasa.gov, Dominio público, commons.wikimedia.org

2020/3. lapszám | Magyar Energetika |  627 |

Hírek