Az IEA szénjelentése
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 316 |
2020-ban a szén iránti kereslet jelentősen visszaesett az északi féltekén tapasztalt enyhe tél, az alacsony földgázárak és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésének erőteljes növekedése miatt. Amikor a Covid-19 járvány okozta válság eszkalálódásával a villamos energia iránti kereslet és a földgázárak egyaránt csökkentek, ennek következményei a széntüzelésű villamosenergia-termelést sújtották leginkább. A csökkenő ipari tevékenység – bár korlátozott módon – ugyancsak érintette a szénigényt.
A szakértők a válság első hónapjaiban a globális szénkereslet kétszámjegyű éves szintű csökkenését várták. Ugyanakkor Kínában a gazdasági fellendülés az eredetileg vártnál hamarabb és erőteljesebben indult meg, és az előző évhez képest a növekedés már áprilisban érzékelhető volt. A másutt is tapasztalható gazdasági fellendülés és az északkelet-ázsiai decemberi hideg időjárás ellenére a globális szénkereslet 2020-ban 4,4%-kal csökkent – ez az elmúlt évtizedek legnagyobb visszaesése, mindazonáltal az eredetileg vártnál kisebb mértékű. A visszaesés nagysága regionálisan kifejezetten egyenlőtlen: A kereslet 2020-ban Kínában 1%-kal nőtt, ugyanakkor az Egyesült Államokban és az Európai Unióban közel 20%-kal, Indiában és Dél-Afrikában 8%-kal csökkent.
A széntüzelésű villamosenergia-termelés 2019-es és 2020-as világszerte tapasztalt visszaesése alapján sokan úgy vélték, hogy a 2018. évi termelés lokális maximumnak tekinthető. A 2021-es adatok azonban ellentmondanak ennek a várakozásnak. Miután a villamosenergia-igények kielégítésében a megújulók termelése nem volt elégséges, és a földgázárak is meredeken emelkednek, a globális szénerőművi villamosenergia- termelés 2021-ben várhatóan 9%-kal, a soha eddig el nem ért 10 350 TWh-ra növekszik – a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a szén részesedése a globális energiaszerkezetben 2021-ben várhatóan 36% körül alakul, amely 5 százalékponttal elmarad a 2007-es csúcstól. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a szénerőművi villamosenergia- termelés az előrejelzések szerint 2021-ben csaknem 20%-kal nő, de nem éri el a 2019-es szintet. Ezzel szemben Indiában a becslések szerint 12%-os, Kínában pedig 9%-os a növekedés. Figyelembe véve az ipari termelés fellendülését is, a teljes szénkereslet világszerte várhatóan 6%-kal nő 2021-ben.
Kínának a szénpiacokra gyakorolt befolyását nehéz túlbecsülni. A kínai villamosenergia- termelés és távfűtés a globális szénfogyasztás egyharmadát teszi ki, míg az ország teljes szénfelhasználása a világ termelésének több mint a felére rúg. Kínában a szén iránti keresletet a gyorsan növekvő villamosenergia-igény és a nehézipar rugalmas alkalmazkodóképessége hajtja felfelé. Ez annak ellenére alakul így, hogy a kínai vezetés már egy évtizede komoly és kitartó erőfeszítéseket tesz az ország energiaszerkezetének diverzifikálására. Ennek során Kína a világ bármely más országánál jobban bővítette a víz-, szél-, nap- és atomenergia-kapacitását, valamint a lakossági fűtésben és a könnyűipari ágazatokban egyre intenzívebben áll át szénről a földgázra. Mint köztudott, Kína egyúttal a világ legnagyobb széntermelője és importőre is, ezért a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiányból eredő belföldi áringadozások szinte azonnal hatással vannak a nemzetközi piacokra.
2021-et követően a globális szénfogyasztás várhatóan visszatér az előző évtizedben tapasztalt folyamatokhoz: a fejlett gazdaságok receszszióját ellensúlyozza egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságok növekedése. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban 2021- ben bekövetkezett rövid fellendülést követően a szénkereslet csökkenése várhatóan 2024-ig folytatódik. Ennek legfőbb oka az energiaágazat átalakulása, amelyben a villamosenergia- kereslet lassú növekedése, valamint a szél- és napenergia gyors bővülése visszafogja a szénerőművi termelést. Nem kizárható az sem, hogy a földgázról a szénre való közelmúltbeli átállás megfordul, amint a gázárak visszaesnek a korábbi csúcsokról. Ugyanakkor az olyan országok, mint Vietnám, a Fülöp-szigetek és Banglades, ahol néhány évvel ezelőtt a szénkereslet nagyon erőteljes növekedésére számítottak, most szerényebb növekedést mutatnak, mivel ezek az államok egyre inkább a kevésbé szén-dioxid-intenzív villamosenergia- források felé mozdulnak el. A globális széntrendeket azonban nagyrészt Kína és India fogja alakítani, amelyek a globális szénfogyasztás kétharmadát teszik ki annak ellenére, hogy e két hatalmas országban is erőfeszítéseket tesznek a megújuló energiaforrások és más, kis széndioxid- kibocsátású energiaforrások részarányának növelésére. Kínában a szénkereslet növekedése 2022 és 2024 között várhatóan évente átlagosan kevesebb mint 1%-kal növekszik. Indiában az előrejelzések szerint az erőteljesebb gazdasági növekedés és a növekvő villamosítás évi 4%-os szénkereslet- növekedést eredményez. India növekvő szénigénye 2021 és 2024 között várhatóan 130 millió tonnával növeli a keresletet. A legtöbb iparágban, amelyben szenet használnak – mint például a vas- és acélgyártásban – egyelőre kevés olyan technológia érhető el, amely rövid távon helyettesítheti a szenet. A jelenlegi tendenciák alapján a globális szénkereslet 2022-ben várhatóan 8 milliárd tonnára emelkedik, amely a valaha látott legmagasabb szint, és feltehetően 2024-ig ezen a szinten marad.
A széntermelés nem tudott lépést tartani a szénkereslet 2021-ben (különösen az év első felében) tapasztalt ugrásszerű növekedésével, ami csökkentette a készletszinteket és feltornázta az árakat. Kínában és Indiában, ahol a szénhiány áramkimaradásokhoz és gyárak kényszerű leállításához vezetett, viszonylag rövid idő alatt sikerült megfelelő ellenintézkedéseket foganatosítani – amit megkönnyített az állami tulajdonú vállalatok jelentős részaránya. A fő szénexportáló országokat az ellátási lánc zavarai, például az indonéz bányákban bekövetkezett áradások akadályozták meg abban, hogy teljes mértékben kihasználják a magas árakat. Ebben a finanszírozási nehézségek és a bürokratikus korlátozások miatt évekig elhúzódó beruházások is szerepet játszottak. Kínán kívül a 2021-es termelés nagy része a meglévő vagy újranyitott bányákból származott – az utóbbiakat az alacsony árak idején nem működtették. A szén határidős kontraktusai jóval az azonnali árak alatt mozognak, ami ugyancsak nem segíti elő a beruházásokat. A széntermelés az előrejelzések szerint 2022-ben minden idők legmagasabb szintjét éri el, majd a kereslet várhatóan ellaposodik és stagnálni fog.
Az alacsony kereslet és az alacsony földgázárak nyomására az azonnali kereskedésű erőművi szén ára 2020 második negyedévében tonnánként 50 USD-re csökkent, ami másfél év alatt mintegy 50%-os csökkenést jelent. Az árak a harmadik negyedévben is ilyen szinten maradtak. A kínálat csökkenése ezt követően kiegyensúlyozta a piacot, mielőtt a gazdasági fellendülés és a kínai szénkereslet növekedése elkezdte volna felfelé hajtani az árakat. 2021-ben a szén árát tovább emelte a kínai igények növekedésénél is nagyobb ütemben bővülő kereslet, valamint az ellátási zavarok és a földgázárak globális emelkedése. A kínai szénkereslet 2021 első felében több mint 10%-kal nőtt, de a termelés ezzel nem tartott lépést, mert sok bányát korábban bezártak, miután a kormány tartott az esetleges túlkínálattól. A szénárak 2021 október elején érték el minden idők legmagasabb szintjét: Európában az importált energetikai szén ára elérte a tonnánkénti 298 USD-t. Később a kínai kormány gyors politikai beavatkozásának eredményeként november közepére az európai árak tonnánként 150 USD-ig csökkentek.
A sok ország, köztük Kína és India által a nettó zéró kibocsátás elérésére tett ígéreteknek elvben jelentős hatással kellene lenniük a szénfelhasználásra – ám ezek a rövid távú előrejelzésekben még nem érzékelhetők, tükrözve az ambíciók és a tényleges cselekvés közötti jelentős szakadékot. Japán, Korea és Kína is elkötelezte magát, hogy új külföldi szénerőmű-projekteket államilag nem finanszíroz tovább, ami ugyanakkor számos országban súlyosan korlátozza a szénalapú villamosenergia-termelés bővítésének lehetőségeit. A COP26 keretében tett új kötelezettségvállalások ugyancsak erőteljes nyomást gyakorolnak a szénfelhasználásra. 2021-ben a szénerőművi termelés mind az Egyesült Államokban mind Európában fellendült ugyan, de a szénkereslet csökkenése várhatóan mindkét régióban folytatódni fog. Ázsia ugyanakkor uralja a globális szénpiacot, Kína a globális kereslet több mint felét, Indiával együtt pedig a kétharmadát fedi le. Ez a két gazdaság – miközben mindkettő a széntől függ, és együttes lakosságuk közel 3 milliárd fő – a jövőbeli szénkereslet kulcsa. A szén sorsa attól függ, hogy ezek az országok milyen gyorsan és mennyire hatékonyan haladnak a nettó zéró kötelezettségvállalásaik végrehajtása felé. Egy nettó zéró szén-dioxid-kibocsátású gazdaságban pedig a szén iránti kereslet szintje attól függ, hogy mennyire sikeresek a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási (CCUS) technológiák bevezetésére irányuló erőfeszítések.
Forrás: IEA Coal 2021 – Analysis and Forecast to 2024, iea.org
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 316 |
