Európa felkészül az energiaválságra?
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 342 |
Európa változatlanul és folyamatosan azon igyekszik, hogy megfékezze a fenyegető energiaválságot, amely a helyzet súlyosbodása esetén áramszünetekhez, gyárak bezárásához és – ezek következményeképpen – mély recesszióhoz vezethet.
Miután Oroszország felől már nem érkezik olcsó földgáz, egyre nagyobb veszélybe kerül az európai üzemek működtetése, a villamosenergia-termelés és a lakások fűtése is. Emiatt az európai kormányok egyre kétségbeesettebben küzdenek azért, hogy feltöltsék készleteiket, megakadályozzák a gazdasági növekedés lassulását és a háztartások közüzemi számláinak emelkedését.
A válság egyre mélyült, miután a Gazprom közölte, hogy az Északi Áramlat 1 vezetéken olajszivárgás miatt nem szállít Németországba földgázt és jelezte, hogy a fellépett műszaki problémákat az Oroszországot sújtó szankciók miatt nem lehet megoldani. Az EU Bizottsága szerint ez nem egyéb, mint zsarolás, Oroszország a Gazpromot használja arra, hogy nyomást gyakoroljon az Unióra, megossza annak erőit, miután az Ukrajnát támogatja Oroszország inváziójával szemben. Kérdés, vajon végleg elzárja-e Putyin a gázcsapot?
Erre a kérdésre e sorok írásakor nem lehet határozott választ adni, de a helyzet legalábbis aggasztó. Az a körülmény, hogy az Északi Áramlat 1-en nem érkezik gáz, azt jelenti, hogy ezzel az egy évvel korábbi helyzethez képest az Oroszországból érkező gáz mennyisége 89%-kal csökken. Tavaly az orosz gáz Európa igényeinek mintegy 40%-át fedezte. Még érkezik valamennyi az Ukrajnán keresztül Szlovákiába vezető csővezetéken és a Fekete-tengeren át Törökországba, majd onnan Bulgáriába. Tudvalévő, hogy Oroszország már tavaly nyáron – tehát a háború megindítása előtt – visszafogta szállításait, aminek következtében a gázárak jelentősen megemelkedtek.
Az Ukrajna elleni agresszióra szankciókkal válaszoló államok akár azzal is számolhatnak, hogy a tél folyamán egyáltalán nem érkezik orosz gáz Európába.
A magas energiaárak már most is azzal fenyegetnek, hogy recessziót okoznak ezen a télen a rekordinfláció miatt, és a fogyasztók is kevesebbet vásárolnak, mivel az élelmiszerek, az üzemanyagok és a közművek költségei is emelkednek. A teljes lezárás még súlyosabb csapást mérhetne az amúgy is zaklatott európai gazdaságra. A földgáz számos ipari folyamatból (kovácsoltvasgyártás, üvegipar, tejtermékek pasztőrözése pl.) is hiányozhat amellett, hogy a gáztüzelésű erőművek számára sem tűnik egyszerűnek fűtőolajra vagy szénre áttérni, ha ez szükségessé válik – arról nem beszélve, hogy ez utóbbiak ára is emelkedik. Nem zárható ki az sem, hogy az energiaintenzív iparágban működő vállalkozások fontolóra veszik, hogy elhagyják kontinensünket.
Nemcsak a gáz-, hanem a villamosenergia- árak is az egekbe szöktek, és a helyzetet tovább rontja, hogy más energiaforrásokhoz való hozzáférés – az oroszországi eseményektől függetlenül – is egyre nehezebb. Az aszály a vízerőműveket elsődleges módon, a hagyományos erőműveket hűtővízoldalról sújtja.
Aszály sújtja a folyókból és tározókból származó vízenergiát. Franciaország 56 atomerőműből álló flottája egyelőre „félgőzzel” működik a kulcsfontosságú berendezések korróziós problémái, a biztonsági ellenőrzések és a karbantartások miatti leállások miatt. A Rajna folyó alacsonyabb vízszintje megnehezíti a szénszállítmányok célba juttatását. Nem várt – 180 fokos – fordulat, hogy Németországba Franciaország felől érkezik földgáz, míg a németek villamos energiát exportálnak Franciaországba. A gázfelhasználás 15%- os tervezett csökkentése mellett – ha a tél folyamán nem termelnének elég villamos energiát a szélerőművek – ez akár kényszerű áramszüneteket is okozhat. A 15%- os fogyasztáscsökkentéssel nem minden EU tagállam ért egyet (Magyarország sem) – maga a csökkentés egyébként is önkéntes, egyelőre nem kötelező.
Európa mozgósította az összes lehetséges alternatív gázszállítási lehetőséget: A korábbinál jóval több cseppfolyósított földgáz érkezik az USA-ból, csővezetéken Norvégiából és Azerbajdzsánból is. Az LNG azonban sokkal drágább, így Németország tovább működteti a korábban leállításra ítélt széntüzelésű erőműveit, és fenntartja annak a lehetőségét, hogy két, már leállított atomerőművét is újraindítja.
A tagállamok kormányai egy sor különböző intézkedést hoztak: mentőcsomagokat nyújtanak azoknak a közműveknek, amelyek képtelenek megfizetni a piaci árakat, valamint készpénz-segélyben és adókedvezményekkel segítik a súlyosan érintett háztartásokat. Németország jóváhagyott egy támogatási csomagot, amelynek keretében 65 milliárd EUR támogatást nyújt a fogyasztóknak. Ez a kiadás növeli a költségvetési hiányt, de tompítja azt a visszaesést is, amelyet a közgazdászok az idei év végére, a jövő év elejére jósolnak.
További lépések is várhatók. Az EU Bizottsága földgázra vonatkozó árplafont javasol, valamint olyan intézkedéseket, amelyek függetleníthetik a villamos energia árát a gázétól. Rövid távon talán a legfontosabb, hogy Európának sikerült a téli tárolóit az igények 82%-áig feltöltenie, miközben a magas árak miatt csökkent a fogyasztás. A tárolók szintje az Északi Áramlat 1 lezárását követően is folyamatosan emelkedett. Az intézkedések eredményeként a gázárak a lezárás előtti szintre estek, bár szeptember elején még mindig fájdalmasan magasak voltak.
A csökkenő gázeladások mellett az egekbe szökő árak segítettek fenntartani Oroszország bevételeit. A helsinki székhelyű Centre for Research on Energy and Clean Air szerint Oroszországnak a fosszilis tüzelőanyagok exportjából származó bevétele februártól augusztusig elérte a 158 milliárd EUR-t. Oroszország legfőbb és főképp a gázénál biztosabb bevételi forrása a nyersolaj, miután azt tartályhajókkal a világ bármely pontjára elszállíthatják és az sem kizárható, hogy az európai gázfüggés teljes felszámolása sem rendíti meg Putyin hatalmát.
Forrás: france24.com
2022/3. lapszám | Magyar Energetika | 342 |
