Rátky Miklós – Tóth Máté: A magyar energiaszektor tanulságai
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 518 |
Két kiváló jogász, csaknem 300 oldal terjedelemben kísérelte meg összefoglalni a magyar energiaágazat szabályozásának alakulását, szükségszerű és néha ötletszerű, indokolt és idővel indokolatlannak minősített változásait, trendjeit a rendszerváltoztatástól egészen napjainkig.
Kutatva keresik eközben – de örökérvényű megoldást természetesen ők sem találnak – az állami beavatkozás mértékének határait és az energiapiac jogi összefüggéseit. Eközben szándékosan és nem titkoltan próbálnak kilépni tanult szakmájuk keretei közül és kapcsolatot találni a jogi, a közgazdasági, a szociológiai és – némelykor, de nekik természetesen nem felróhatóan kisebb hangsúllyal – műszaki problémák között. Ennek ellenére, vagy talán éppen emiatt sem felesleges, ha mérnökök is kézbe veszik és tanulmányozzák a benne leírtakat, mert a könyv – a (mérnök) recenzor személyes véleménye szerint – hozzásegíthet a ma már szinte nap mint nap kötelező mérnök– jogász–közgazdász véleménycserék és viták során felmerülő nézetkülönbségek, hangsúlybeli eltérések kezeléséhez, közös álláspont kialakításához, amely nélkül szinte lehetetlen a továbblépés, a haladás.
Az energiaágazat jövőbeli alakításában aktív szerepet vállaló cégvezetők, politikusok, államigazgatási, szabályelőkészítő és -alkotó munkatársak is minden bizonnyal haszonnal forgathatják a könyvet, bár azzal nem biztathatjuk sem őket, sem a fentebb felsorolt szakmák képviselőit, sem a többi érdeklődőt, hogy egyfajta „könnyen érthető és befogadható” olvasmányban lesz részük. És emiatt talán nem is az ilyesmiben néha előkelő szerepet játszó jogász szerzőket kell kérdőre vonnunk (hiszen a 300 oldalon mindössze 190 alkalommal találkozhatunk a jogászok kedvenc kötőszavával), hanem sokkal inkább azt a bonyolult, nehezen követhető, zaklatott történeti kort, amelyet az elmúlt harminckét évvel magunk mögött tudhatunk.
A megszívlelendő tanulságokkal bőkezűen szolgáló szerzők műve – eltekintve a szerkesztő és lektor, dr. Cseh Tamás Zoltán előszavától, a bevezetéstől, valamint a kötet végén levont tanulságoktól és a tudományos igényű könyvek kötelező tartozékáról, a jóval száz feletti tételből álló szakirodalmi hivatkozástól – három fő részre tagolódik. Elsőként az energiapiac és a szabályozás kérdéskörét taglalja, majd az energetika különböző területein aktív befektetők motiválását is célzó joggyakorlat alakulását tárgyalja nem bánva kesztyűs kézzel sem a döntéshozókkal sem a jogalkotókkal. A harmadik, nagyobb terjedelmű fejezetet a szerzők a jövőnek szentelik a már ismertté vált európai uniós elképzelések és hatályos szabályok alapján, de nem feledkeznek meg a magyar helyzet várható alakulásának értékeléséről sem, amihez a hazai olvasók által talán jobban ismert energiastratégiák szolgáltatnak kiinduló pontot.
A könyv az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg, de online is (MeRSZ) elérhető.
2022/2. lapszám | Magyar Energetika | 518 |