COP26 – Globális kezdeményezés a metán kibocsátásának csökkentéséről
2021/4. lapszám | Magyar Energetika | 379 |
Az éghajlatváltozási világkonferencia (COP26) befejező szakaszában az Európai Unió, az USA és mellettük további 103 ország elkötelezte magát, hogy az 1,5 °C-nál nem nagyobb mértékű globális felmelegedés érdekében mérséklik metánkibocsátásukat. A közösen vállalt és 2030-ig elérendő csökkentés 30%-os lenne a 2020. évi szinthez képest. A kötelezettségvállaláshoz csatlakozott államok a világgazdaság 70%-át, míg a metánkibocsátás csaknem felét reprezentálják.
Az Egyesült Államok és az EU pénzügyi és technikai támogatást is nyújt a kötelezettségvállalás végrehajtásának támogatására. Világszerte mintegy 330 millió USD-t különítenek el a kibocsátáscsökkentő stratégiák megvalósítására. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund) kötelezettséget vállalt arra, hogy technikai segítségnyújtással és projektfinanszírozással is támogatja a kötelezettségvállalást. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) végrehajtási partnerként vesz részt az együttműködésben.
A megállapodásról szóló uniós közlemény tartalmazza a kezdeményezést támogató országok felsorolását, amelyek között az EU tagállamai közül Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Málta, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország szerepel.
A metán – amely a földgáz fő alkotója – üvegházhatása több, mint húszszorosa a szén-dioxidénak. 1990-hez viszonyítva a metánkibocsátás 25%-kal nőtt. A kibocsátásban fontos szerepe van az olaj- és gáz-ágazatoknak (23%) és a szénbányászatnak (12%). Amilyen váratlanul érte a közvéleményt ez a kötelezettségvállalás, annál valószínűbb, hogy a csatlakozott országok többségének aligha van pontos elképzelése arról, hogyan járul hozzá annak teljesítéséhez. Ugyanakkor rendelkezésre állnak a lehetőségek, hiszen a földgázfogyasztás csökkentése a lakások megújuló energiaforrásokkal és hőszivattyúval való fűtése egyre elterjedtebb, részben az áremelkedések miatt. Egyes szakvélemények szerint a már most ismert és bevált technológiák és eszközök kiterjedtebb használatával az olaj-gázszektorban akár 75%-os kibocsátáscsökkentést lehet elérni, ebből 50%- nyit akár költségráfordítás nélkül.
A hat legnagyobb kibocsátó (1. ábra) közül Kína, Oroszország és India nem csatlakozott a megállapodáshoz, ami kétségeket ébreszthet a megvalósítás lehetőségeit tekintve. A világ összes metánkibocsátása 2020-ban 8,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek felelt meg.
1. ábra. A világ hat legnagyobb metánkibocsátó országa, millió t CO2e/a
Kína a világ legnagyobb metánkibocsátója; az országban valamennyi üzemanyagfajta felhasználása, valamint a megújuló energiaforrásoké is növekvő tendenciát mutat. Oroszország közismerten hatalmas földgáztermelő, a különböző csővezetékeken keresztül Európa és egyre inkább Kína fő szállítója is. A földgázexportból származó bevételek kiemelt fontosságúak Oroszország számára, ami a metán-megállapodás szempontjából aligha mondható előnyösnek.
Gyorsan fejlődő országként India számszerű célokat tűzött ki és 2030- ra 450 GW megújuló alapú teljesítményt ígér. A megújuló energiaforrásokra irányuló beruházások gyors növekedése mellett India a gázt kis kibocsátású energiahordozónak tekinti és előnyben részesíti a jelentős mennyiségben felhasznált szénnel, tűzifával és a trágyával szemben.
Ausztrália, a világ legnagyobb LNG-exportőre sem csatlakozott a kötelezettségvállaláshoz. Mi több, az ausztrál kormány tovább folytatja a vállalatok támogatását a gáz- és LNG-termelésben, és szinte minden államban és területen új gázmezőket próbál megnyitni. Meg nem erősített számítások szerint, amennyiben a kitűzött célok teljesülnek, ez 2050-ig 0,2 ºC-kal csökkenti a globális felmelegedés mértékét.
Források
2021/4. lapszám | Magyar Energetika | 379 |
