Magyar Energetika

Európai Unió

globális felmelegedés

Tiszta bolygót!

Az EU Bizottság novemberi közleménye

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  546 |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették.

Tiszta bolygót!

Az EU Bizottsága 2018 novemberében közleményt adott ki, amelyben meglehetősen borúlátó képet fest bolygónk, a Föld állapotáról és állapotának jövőbeni alakulásáról [1]. Az Eurobarométer 2017-ben közzétett jelentése szerint az európai polgárok mintegy háromnegyede ítéli az éghajlatváltozást komoly problémának. Egyebek mellett ez sarkallta a Bizottságot arra, hogy a globális felmelegedés és az annak következtében az elmúlt évtizedekben Európában is tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségekre (hőhullámok, aszályok, erdőtüzek, árvizek tájfunok) ismételten felhívja a figyelmet, és új intézkedéseket javasoljon.

A Bizottság olyan hosszú távú stratégiát javasol, amelynek célja, hogy megerősítse az európai kontinens vezető szerepét a globális éghajlat-politika alakításában, és olyan jövőképet vázoljon fel, amely szerint költséghatékonyan és társadalmi szempontból méltányos feltételek mellett teljesíthető a nettó zérus üvegházhatásúgáz-kibocsátás2 2050-ig.

A bizottsági közlemény kijelenti: „A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan. Az egyes országok együttes fellépésére van szükség ahhoz, hogy megvédjék polgáraikat az éghajlatváltozással szemben. A nulla nettó kibocsátásra való átállás megvalósítása ezért korai hosszú távú tervezést és a teljes gazdaság átalakítási lehetőségeinek jobb ismeretét igényli…” A javaslat fontos eleme, hogy a korábbi, a 2050-ik évre tervezett 80-95%-os kibocsátáscsökkentés helyett immár azt célozza meg, hogy ugyaneddig a határidőig valósítsuk meg a zérus nettó kibocsátású gazdaságra történő átállást. Nem véletlenül fogalmaz így: „…az egyes ágazatokban fennmaradó üvegházhatásúgáz-kibocsátást más ágazatokban való elnyeléssel kell kompenzálni, amelynek során kitüntetett szerep jut a földhasználati ágazatnak, a mezőgazdaságnak és az erdőknek.”

A Bizottság megállapítja, hogy

  • a megreformált uniós kibocsátás kereskedelmi rendszer,
  • a nemzeti kibocsátási célok,
  • az uniós földterületek és erdők mint szénelnyelők megőrzésére irányuló jogszabály,
  • az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos, 2030-ra vonatkozó elfogadott célok, valamint
  • a személy- és tehergépjárművek CO2-hatékonyságának javítására irányuló jogszabályjavaslat által

2030-ra 45, 2050-re pedig 60%-kal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, de mindez nem elégséges ahhoz, hogy az EU megfelelően hozzájáruljon a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti célok eléréséhez. Ezért a Bizottság nyolc további, olyan forgatókönyvet vizsgált meg részletesen, amelyek túlmutatnak ez eddig elhatározott intézkedések hatásain. Értékelésük alapján lehetőséget látnak arra, hogy az az évszázad közepére megvalósítsa a nulla nettó kibocsátású gazdaságot, és megmutassa, hogy mindez nem jelenti a jólétről való lemondást, és további gazdaságokat is képes meggyőzni arról, hogy kövessék az EU sikeres példáját. Az éghajlatváltozás szempontjából semleges Európa felé történő átmenet során az alábbi prioritásokat javasolja követni:

  • A tiszta energiára való átállás felgyorsítása, a megújulóenergia-termelés fokozása, az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság magas szintre emelése;
  • A lakosság és a fogyasztók energetikai átállásban betöltött központi szerepének felismerése és megerősítése;
  • Szén-dioxid-mentes közúti mobilitás, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szállítási módok – például a vasúti és a vízi szállítás ösztönzése;
  • Az EU ipari versenyképességének fokozása;
  • A fenntartható biogazdaság előmozdítása, a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az akvakultúra és az erdőgazdaság diverzifikációja;
  • Az infrastruktúra megerősítése és az éghajlatváltozás hatásaival szemben rugalmassá, alkalmazkodóképessé tétele;
  • A rövid távú kutatás, innováció és vállalkozói kezdeményezések felgyorsítása;
  • A fenntartható finanszírozás és beruházások mozgósítása a hosszú távú kockázati tőkéből származó támogatás vonzása;
  • A legjobb oktatás és képzés biztosítása a jelenlegi és a jövőbeli generációk számára;
  • A növekedést serkentő és támogató politikák összehangolása az éghajlat- és az energiapolitikával;
  • Az átmenet társadalmi igazságosságának biztosítása;
  • Az EU arra irányuló nemzetközi szintű erőfeszítéseinek folytatása, hogy az összes többi jelentős és feltörekvő gazdaság csatlakozzon törekvéseihez a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek közös megvalósítása érdekében; felkészülés a geopolitikai változásokra, többek között a migrációs nyomásra.

2018. december 19–20-án, Brüsszelben a tagállamok szakminiszterei és szakminisztériumi vezetői első alkalommal folytattak véleménycserét a közleményről. A Bizottság és több tagállam is a legambiciózusabb forgatókönyvet részesíti előnyben, amely feltételezi 2050-re a nettózérus-kibocsátás elérését. A magyar delegáció vezetője, dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a magyar energiamixben a dekarbonizált gazdaság felé történő átmenetben a megújulók mellett fontos szerepet játszik a nukleáris energia, amely nélkül a Párizsi Megállapodás végrehajtása másutt is nehézségekbe ütközne. Magyarország fontosnak tartja, hogy a megújulóenergia-forrásokra vonatkozó, nagyon ambiciózus célok elérését megfelelő forrásokkal támogassák, és a jövőbeni szabályozás a költséghatékonyság érdekében a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsa a tagállamok számára. Az államtitkár kiemelte, hogy az alternatív és szintetikus üzemanyagok jelentős szerepet játszanak a közlekedés dekarbonizációjában, és javasolta, hogy a 2022-es felülvizsgálat során a Bizottság vizsgálja meg ezeknek a jövőbeli szerepét, elterjedésük ösztönzésének lehetőségeit. A résztvevők véleménye leginkább az ambíciószint kapcsán tért el, de végül elfogadták az elnökség kompromisszumos javaslatát, amely a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 30%-ban határozza meg.

A létrejött politikai megállapodás alapján a Tanács januárban megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

Hivatkozások

[1] COM (2018) 773 final: Tiszta bolygót mindenkinek. Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról

Forrás: http://www.kormany.hu/

Jegyzet

1. A bizottsági közleményt tömörítve ismertetjük.

2. Az alábbiakban, amikor kibocsátást vagy kibocsátáscsökkentést említünk, mindenkor az üvegházhatású gázok kibocsátását értjük ezen.

2019/1. lapszám | Magyar Energetika |  546 |

Európai Unió

globális felmelegedés