A napenergia-hasznosítás és a meteorológia kapcsolatáról
2020/2. lapszám | Tar Károly | 548 |
Cikkünket elsősorban azoknak szánjuk, ajánljuk, akik most ismerkednek a napenergiával és szándékukban áll kisüzemi, háztartási méretekben hasznosítani. Elsőként összefoglaljuk a meteorológiai sugárzástannak a napsugárzás spektrumára, a napállandóra, a légkörön való áthaladásából adódó veszteségekre és a földfelszínre érkező közvetlen nap-sugárzás mennyiségére vonatkozó alapvetéseit. Ezután a ferde felszínekre érkező közvetlen sugárzás pillanatnyi értékének és napi összegének meghatározására alkalmas matematikai módszert mutatjuk be. Ennek segítségével meghatározható az adott irányú és hajlásszögű dőlt felszínre (pl. napkollektor, napelem) és a vízszintes síkra érkező közvetlen sugárzás pillanatnyi és napi aránya. A módszer derült időpontot és napot, valamint szabad horizontú dőlt síkot feltételez. Így az eredményként kapott mennyiségek elméleti felső határnak tekintendők.
A megújuló energiaforrások klasszikus formájának elsősorban a napenergiát tekintjük. Magyarországon a napenergia elméleti potenciálja számottevő, ugyanakkor a gyakorlati részvétele a hazai energiaellátásban a megújulók között a legkisebb volt az utóbbi néhány évig. 2018-ban azonban az elosztóhálózatra csatlakozott naperőművek kapacitása meghaladta a 335,5 MW-ot [1], elérve így a szélerőművek teljesítőképességét. A fotovillamos napelemek az elkövetkező időszakban válnak a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztésének számításba vehető részévé, 2030-ban 6400, 2040-ben pedig 12000 MW tervezett névleges teljesítménnyel. Így a megújuló villamosenergia-termelés aránya a hazai termelésen belül a jelenlegi kb. 10 %-ról 20, ill. 37 %-ra növekszik [1]. Meleg víz előállítására teljesen derült nyári napokon közel 90%-os hatásfokkal hasznosítják a napkollektorok a napenergiát, éves átlagban a hatásfok 30-50 %-os. A napenergia passzív hasznosítása az energiahatékonyság növelése szempontjából ugyancsak indokolt. Ezt energiatakarékosságként, az épületek hőigény-csökkentési lehetőségeként kell értékelni [2].
„Elsősorban a napenergia hasznosításával valószínűsíthető… mintegy 200 ezer háztartási méretű kiserőmű létesítése, melynek gazdasági alapját a technológiai költségcsökkenés és hatékonyságjavulás adja meg...” [1]. Cikkünket ezért azoknak szánjuk, ajánljuk, akik most ismerkednek a napenergiával és a szándékukban áll kisüzemi, háztartási méretekben hasznosítani azt. Reméljük azonban, hogy azok is találnak benne számukra hasznosítható információkat, akiknél már működik háztartási, kisüzemi méretben napkollektor, vagy napelem, vagy hasznos lesz akár a naperőművek működtetőinek is.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
