Magyar Energetika

Villamos energia

A kapcsolt energiatermelés húszéves esélyeiről

2020/2. lapszám | Stróbl Alajos |  790 |

A kapcsolt energiatermelés húszéves esélyeiről

A kapcsolt energiatermelésről itthon alig beszélnek. Az egész világ változó energetikájához igazodunk, és ott inkább a klímaváltozás a fő téma. Ez nem baj, mégis megkísérlem, hogy ismét visszatérjek egy cikk keretében a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre, amiről nemrégiben írtam már e folyóiratban. Az ok főleg az, hogy elmaradt a Magyar Kapcsolt Energetikai Társaság szokásos tavaszi konferenciája, amire pedig már elkészítettem az előadásomat. Most kevesebb ábrával, de több szöveggel közreadom a téma iránt még talán érdeklődőknek. Ám a többieket sem szeretném kihagyni, ezért kicsit többet találnak itt a villamos energiáról, mint a hőről. Nem az új Nemzeti Energiastratégia alapján, hanem tapasztalataim alapján dolgozom, amikor írást rögzítek és adatokat mutatok. Tájékoztatok egyéni módon kitekintve húsz évre előre.

Több mint hatvanéves szakmai tapasztalatomat kiegészítem a nemzetközi előrejelzésekkel, a hivatalos magyarok adatokkal, hogy több oldalról világítsam meg e cikkben a kapcsolt energiatermelés hazai esélyeit a következő két évtizedben. Nem vagyok derűlátó azonban, sőt zavar egy kicsit a sokféle értesülés, amivel politikai célokat is követni akarnak. Mint mérnök, maradok a számoknál. Ki kell térnem a részletekre is, hogy az esélyek és kockázatok kitűnjenek.

A végső energiafogyasztásról

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) évente kiad előrejelzéseket a világ energetikájának jövőjéről. A legújabb [1] 2040-ig szól, tehát ehhez tartom magamat. A nettó végső energiafogyasztás lényegében a tiszta fogyasztói igényeket jelzi, nem az elsődleges energiaigényt, hanem az átalakítások és a szállítások utánit, amire a felhasználó igényt tart, mert megfizeti. Van itt két valóban átalakított, másodlagos energiahordozó a többi nemesítés mellett: a és a villamos energia. E kettő a kapcsolt energiatermelés meghatározója lehet. Vannak fosszilis energiahordozók (szén, olaj, gáz) és vannak megújulók. Ezek is részben átalakítottak, sőt egyes részüket nem is energetikai célból, hanem anyagként hasznosítják – például műtrágyát vagy műanyagot készítve. A megújulók közül mindig kiemelik a biomasszát, amelyet közvetlenül is felhasználnak például tűzifa formájában. Minden végső energiafogyasztási mérlegben elkülönítik a biomasszát az egyéb végső megújuló energiafogyasztástól.

Külön kitérek három ábrában a hő és a villamos energia részarányára, és bemutatom a fosszilis energiahordozók arányát, hiszen ezek a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében fontos szerepet játszanak. A jelzett szakirodalom [1] ugyan nagyon sokféle országot, országcsoportot tárgyal, én csak a világ és az EU adataival terhelem az olvasót – a magyar adatbecslés mellett. Külön kiemelem, hogy a várható évi átlagos változás mennyi lesz 2040-ig (itthon 2030-ig), és mind a hét feltüntetett energiahordozóhoz a jelmagyarázatban feltüntetem az ott jellemző évi átlagos változást húsz évre előre (nálunk rövidebbre). Lényegesnek tartom, hogy külön megismerkedjenek az egyes energiahordozók jövőjével, ne csak a hő és a villamos energia alakulásával.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Villamos energia