energia-gazdaságtanenergiafelhasználásközgazdaságtantermelési tényező
Az energia, mint input szerepe a gazdaságban
Avagy hogyan vélekednek a közgazdászok?
2019/1. lapszám | Kádárné Horváth Ágnes, Sebestyénné Szép Tekla | 771 |
Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették.
Az energiafelhasználás fejlődése végigkísérte az emberiség történetét: a tűz felfedezése energiaforráshoz juttatta őseinket, a biomassza, szél- és vízenergia egészen a XVII. századig uralta energiafelhasználásunkat. A gőzgép alkalmazásával kezdetét vette a fosszilis energiaforrások korszaka. A kőolaj és az atomenergia használata új lehetőségeket teremtett az energiatermelésben, megvalósult az olcsó, mindenki számára elérhető közlekedés. A villamos energia elterjedése nagymértékben javította az életszínvonalat, nem véletlen, hogy mind a mai napig a fejlettség egyik mérőszáma az azzal való ellátottság. Az első olajárrobbanás hívta fel igazán a közgazdászok figyelmét az energiafelhasználás (ehhez kapcsolódóan energiaforrások, energiabiztonság stb.) fontosságára, mely egy új irányzat, nevezetesen az energia-gazdaságtan kialakulásához vezetett. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a tématerület aktuális kutatási kérdéseit. Kitérünk az energiabiztonság és – ezzel párhuzamosan – a sebezhetőség kérdéskörére. Bemutatjuk az energiaárakkal kapcsolatos legfontosabb vizsgálati irányokat, továbbá az energiafelhasználás társadalmi vetületeit (energiaszegénység). Nemcsak a térbeli, hanem a szektorspecifikus folyamatok vizsgálata is adalékokkal szolgálhat az elemzők, piaci szereplők számára. Kevésbé ismert témákat (fogalmakat) is tartalmaz jelen publikáció, így megjelenik az energiaadósság, a visszapattanó hatás, valamint az energetikai konvergencia témaköre.
Az emberiség történetében és fejlődésében kezdetektől fogva jelentős szerepe volt az energiának. Az energia egyre szélesebb körű felhasználása a technika, a gazdaság rohamos fejlődésének motorjává vált. Új iparágak, közlekedési módok, új szervezési technikák, vállalati formák, vállalati funkcionális részterületek, új üzleti modellek, valamint új finanszírozási megoldások jöttek létre, mindez pedig megkövetelte az energiaellátási láncok, a kitermelési technológiák és az infrastruktúra további fejlődését [1]. Az egyes energiahordozók megjelenését és térhódítását jelző energiakorszakok (tűzifa, szén, olaj korszaka, illetve jelenleg az újabb energiaátmenet) sajátosságai, illetve az átállás lehetőségeinek keresése számos gazdasági hatással járt/jár mind makro-, mind mikroszinten, ezáltal a közgazdászok figyelme is egyre inkább ráirányult az energiaszektort érintő tudományos kérdésekre.
Samuelson megfogalmazása szerint [2] a közgazdaságtan „azt tanulmányozza, hogy a társadalmak miként használják a szűkös erőforrásokat értékes termékek előállítására, és hogyan osztják el ezeket a népesség csoportjai között”. Véleménye szerint a közgazdaságtan fő feladata, hogy a termelés során a társadalom az erőforrásokat – azok szűkös voltát figyelembe véve – a leghatékonyabb módon használja fel. Bár erőforrások alatt Samuelson elsősorban a tőkére és a munkára gondol (legkevésbé a természeti erőforrásokra), ennek ellenére definíciója az 1973-as olajárrobbanás hatására kibontakozó elméleti irányzatok (például energia-gazdaságtan) eredményeit tekintve is megállja a helyét. A közgazdaságtan egyik fő feladata, hogy figyelje ezen szűkös erőforrásokat, figyelmeztessen a termelés és fogyasztás véges határaira, felismerje a folyamatokat uraló törvényszerűségeket, továbbá az oksági összefüggéseket.
A tanulmány a továbbiakban szerkezetileg két részre osztható. Bemutatjuk, hogy a természeti erőforrások (az energiaforrások is idesorolhatóak), valamint a fizikai törvényszerűségek hogyan jelennek meg az egyes közgazdaságtani irányzatok képviselőinél a 1800-as évektől kezdődően, milyen vélemények élnek jelenleg is párhuzamosan egymás mellett az energia gazdasági szerepével kapcsolatosan. Ezt követően áttekintjük az energetikával, energiafelhasználással kapcsolatos aktuális kutatási kérdéseket, kihívásokat, melyek közgazdasági szempontból is relevánsaknak tekinthetők.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
energia-gazdaságtanenergiafelhasználásközgazdaságtantermelési tényező
