Fenntartható fejlődésLektorált tudományos közlemény
A koronavírus okozta globális járvány hatása a fenntartható fejlődési célokra a feltörekvő európai országokban
Fókuszban az energia és a klíma
2022/1. lapszám | Szép Tekla, Michael Carnegie LaBelle, Szlávik János | 375 |
A Fenntartható Fejlődési Célok 2015 óta határozzák meg az Európai Uniós szakpolitikai kereteket. Klíma és energia szempontból a 7. (Megfizethető és tiszta energia) és 13. (Fellépés az éghajlatváltozás ellen) célkitűzések a legfontosabbak, amelyek további részcélokat és indikátorokat tartalmaznak. Tanulmányunk célja az előrehaladás értékelése a feltörekvő európai országokban, különös tekintettel a COVID-19 okozta globális járvány hatására. Arra keressük a választ, hogy a régió energiafelhasználását és a klímaváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseket hogyan érintette a pandémia, ezen országok mennyire bizonyultak felkészültnek e kívülről jövő sokkal szemben. Eredményeink nem túl biztatóak: az előrehaladás már a járványt megelőzően is lassulóban volt, egy lefelé szálló ágban került sor a lezárásokra.
Bevezetés – a Fenntartható Fejlődési Célok
Az ENSZ Közgyűlése 2015. október 21-én fogadta el az új, integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert (‘Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development’), másnéven az Agenda 2030-at [1]. Az Agenda 2030 határozza meg a Fenntartható Fejlődési Célokat (‘Sustainable Development Goals’, röviden SDG-ket), amelyek a Milleniumi Fejlesztési Célok folytatásának tekinthetőek. A 17 célkitűzéssel kívánnak az ENSZtagországok 2030-ig véget vetni a szegénységnek, megóvni Földünk környezeti rendszerét és biztosítani a fejlődés lehetőségét mindenki számára [2]. Nemzeti célszámokat nem határoztak meg, a tagországok együtt vállalták, hogy mindent megtesznek a célok teljesítése érdekében (beépítve azokat nemzeti programjaikba, szakpolitikájukba).
Klíma és energia szempontból a legfontosabbnak a 7. és 13. Fenntartható Fejlődési Cél tekinthető (röviden SDG7 és SDG13). Az SDG7 (’Megfizethető és tiszta energia’) kiindulópontja alapvetően az a feltételezés, hogy a világ energiafelhasználása jelenlegi formájában nem fenntartható. Célja a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való egyetemes hozzáférés biztosítása mellett az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. Az alcélok között találjuk az energiaigazságosságot és az energiaszegénység csökkentését, valamint az alacsony karbonintenzitású energiarendszerek felé történő átmenetet. Az SDG13 (’Fellépés az éghajlatváltozás ellen’) sürgős lépések megtételét hangsúlyozza a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére.
Tanulmányunk fő célja, hogy a feltörekvő európai gazdaságokban (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) megvizsgáljuk a Covid-19 járvány hatását az SDG7 és SDG13 célok teljesítése vonatkozásában. Felhívjuk a figyelmet a rugalmas ellenállóképesség (másnéven reziliencia) fontosságára, amelyet kiemelt jelentőségűnek értékelünk a poszt-Covid időszakban. Ez lehet a fenntartható energiaátmenet és az SDG célok teljesítésének kulcsa. Az utolsó fejezetben következtetéseket fogalmazunk meg. Jelen cikk egy 2020-2021-ben végzett kutatás fontosabb eredményeit mutatja be, egy angol nyelven megjelent könyvfejezet1 átdolgozott, magyar nyelvű változata.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
