Rendszerstabilitás és a forgó tömeg nélküli villamosenergia-termelők
2021/4. lapszám | Táczi István, Vokony István | 403 |
A villamosenergia-rendszer stabilitásán a rendszernek azt a tulajdonságát értjük, hogy az egy állandósultnak tekinthető – kiinduló – üzemállapotából képes visszatérni egyensúlyi helyzetébe miután valamilyen változás befolyásolta a működését, továbbá ezen folyamat során a rendszer integritása sem sérül. A fogalomkör, ezen belül is a jelentős üzemzavarok esetén fellépő tranziens instabilitás esete különösen érdekes kérdés annak fényében, hogy napjainkban a villamosenergia-termelő kapacitások összetétele jelentősen változik. A módszertanok ugyanis alapjaiban támaszkodnak a szinkrongenerátorok karakterisztikus jellemzőire, a szinkron forgó tömeg fizikai hatásaira. Manapság azonban az újonnan létesülő villamosenergia-termelő kapacitások jelentős része nap- és szélerőmű, amelyek teljesítményelektronikai átalakítókon keresztül csatlakoznak a hálózatra, ezáltal eltérő viselkedést mutatnak. A termelői összetétel átalakulása tehát többek között frekvenciaszabályozási, stabilitási, azaz összességében rendszerirányítási kérdéseket is felvet. Cikkünkben összefoglaljuk a tématerületen jelenleg futó fő kutatási irányokat és röviden bemutatjuk az európai rendszerirányítók által végzett vizsgálatok eredményeit.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
